Budaörs, 2020. július 13., hétfő (MTI) - Szerdától a pultból kínált baromfi-, juh- és kecskehús esetében is fel kell tüntetni a származási országot, a csomagolatlan formában árusított zöldségeknél és gyümölcsöknél pedig zászlóval kell jelölni a magyar terményeket - hívta fel a figyelmet Nagy István egy budaörsi áruházban tartott sajtótájékoztatón hétfőn.
Az agrárminiszter emlékeztetett, hogy a nem előrecsomagolt,
friss vagy hűtött sertéshús értékesítésekor már január 15-e óta fel
kell tüntetni az állat származási helyét és, ha eltérő, a vágási
helyét is.
Július 15-étől újabb termékköröknél teszik kötelezővé a
származási információk jelölését, a húsok esetében a juh, a kecske
és a baromfitermékeknél is szerepeltetni kell a származási helyet.
A nem előrecsomagolt, Magyarországon termesztett zöldség és
gyümölcs esetében pedig nem elég a származási országot szövegesen
feltüntetni, de július 15-től az országzászlót is meg kell
jeleníteni. A szabályozás a termelői piacokat nem érinti - tette
hozzá.
A miniszter kiemelte: a jelölések segítik a fogyasztót a tudatos
vásárlásban, és amikor magyar áru mellett döntenek, akkor a
minőséget, a megbízhatóságot, a biztonságot és az ellenőrzött
terméket választják. Döntésükkel a magyar gazdaságot is erősítik, és
"a magyar gazdák sorsa a tudatos vásárlók kezében van". Az
Agrárminisztérium mindent megtesz, hogy segítse a fogyasztókat a
tudatos vásárlásban, a kiváló minőségű magyar élelmiszerek
egyértelmű megkülönböztetését a kínálatban - fogalmazott.
A miniszter emlékeztetett arra is, hogy a koronavírus-járvány
miatt kialakult helyzet rámutatott az önellátás készségének
fontosságára.
Molnár Györgyi, a Baromfi Termék Tanács mezőgazdasági
titkára köszönetét fejezte ki a tárca támogatásáért, és felidézte: a
baromfiágazat 2019-ben mintegy 700 ezer tonna húst termelt.
Beszámolt arról is, hogy felmérésük szerint a Covid-járvány
következtében 24 500 tonna húst kellett lefagyasztani, a
tárolókapacitások gyakorlatilag megteltek, június óta azonban - ha
lassan is - a készletek elkezdtek fogyni.
Emlékeztett arra is, hogy az ágazat életben tartására, a károk
enyhítésére többféle támogatás áll rendelkezésre a termelők és a
feldolgozók számára, emellett hitel- és garanciakonstrukciókat is
kialakított a kormány a mezőgazdasági vállalkozások számára. Molnár
Györgyi reményét fejezte ki, hogy a folyamat nem áll meg, és
kiterjeszthető lesz további termékekre, így például az étkezési
tojásra.
Ledó Ferenc, a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi
Szervezet és Terméktanács elnöke hangsúlyozta: a szakma örömmel
vette, hogy a friss zöldség-gyümölcsök esetében bevezetik az
országzászlós megjelölést. Emlékeztetett: Magyarországon évente
közel 2 millió tonna zöldséget állítanak elő és mintegy 8-9 ezer
tonna gyümölcsöt. Ennek 50 százaléka friss piaci termékként
értékesül. Beszélt arról is, hogy a járvány megmutatta, mennyire
fontos, hogy szezonálisan, lehetőség szerint legtöbb zöldség-,
gyümölcsfajból önellátó tudjon lenni az ország. A FruitVeb elnöke
szintén kiemelte, hogy az új jelölés azonnal tudja orientálni a
vevőt, mert a zászlónak figyelemfelhívó ereje van.
Fodor Attila, a CBA magyar üzletlánc kommunikációs igazgatója
arról számolt be, hogy a sertéshúsoknál január 15-ével bevezetett
változások igazolták a várakozásokat, ezért fontos, hogy ez további
termékkörökkel bővül. A fogyasztói tudatossággal kapcsolatban
elmondta, hogy egyre több vásárló veszi figyelembe a termék ár-érték
arányát, egy felmérés szerint pedig az áruházláncokban 80 százalék
fölött van a magyar termékek részaránya.
Az igazgató köszönetét fejezte ki a magyar termelőknek és a
beszállítóknak, és méltatta a hazai összefogást a
koronavírus-járvány okozta nehéz helyzetben.