London, 2020. július 16., csütörtök (MTI) - A Szibériában tapasztalt idei hőhullámrekordot szinte bizonyosan az emberi tevékenység okozta klímaváltozás váltotta ki - ezt állapította meg egy új tanulmány.
Idén január és június között több mint 5 Celsius-fokkal melegebb
volt a hőmérséklet a térségben az eddigi átlagnál. Verhojanszkban
június 20-án 38 Celsius-fokot mutatott a hőmérő: ez volt az eddigi
legmagasabb hőmérséklet, amit valaha mértek az északi-sarkkörön túl.
Az Arktisz a megfigyelések szerint a globális átlagnál kétszer
gyorsabban melegedik - fűzte hozzá a brit kutatást ismertető BBC
News. Az Északi-sark hőmérséklete 1850 óta 2 Celsius-fokkal nőtt,
míg a globális emelkedés 1 Celsius-fok volt.
A brit meteorológiai szolgálat által vezetett nemzetközi
klímakutatócsoport megállapította, hogy az emberi tevékenység
hatásai nélkül az átlaghőmérséklet ilyen jelentős emelkedése 80 ezer
évenként következhetne be. Egy ilyen kiugró rekord szinte lehetetlen
lenne, ha a Föld nem melegedne az üvegházhatású gázok kibocsátása
miatt - fűzték hozzá a tudósok.
A tanulmány "a klímaváltozás bolygóra gyakorolt hatásának
egyértelmű bizonyítékaként" számolt be a szibériai felmelegedéssel
kapcsolatos eredményeiről.
A klímakutatók számítógépes szimulációval játszották le, hogy az
emberi tevékenység hatása nélkül milyen lenne a térség klímája. Mint
kiemelték, a jelenlegi szibériai hőség miatt a Föld
átlaghőmérséklete január és május között oly mértékben nőtt, hogy a
második legmagasabb értéket érte el a mérések kezdete óta.
Az Északi-sark éghajlatának változása kulcsfontosságú
Nagy-Britannia számára. Az ország klímáját meghatározó tényezőket
ugyanis jelentősen befolyásolja az Arktisz éghajlata. Katharine
Hendry, a Bristoli Egyetem tudósa szerint a szélsőséges brit
időjárási jelenségek egész sorát lehet az Északi-sark
klímaváltozásához kötni, köztük a 2015-ben és idén februárban
bekövetkezett súlyos áradásokat.
A szibériai hőhullám Oroszországban is súlyos természeti és
emberi katasztrófákat okozott. Vlagyimir Putyin orosz elnök június
elején ezért rendkívüli állapotot hirdetett a térségben.
A júniusi erdőtüzek miatt a becslések szerint 56 megatonna
szén-dioxid került a légkörbe. Egyidejűleg a szibériai permafroszt
olvadása is károkat okoz, a szokatlanul nagy rajokban érkező
szibériai selyemlepkék pedig lecsupaszítják a fák koronáját, amelyek
így még könnyebben lángra lobbanhatnak.