Szinyei Merse Pál nyolcvan alkotásából nyílik tárlat Nyíregyházán
Nyíregyháza, 2019. augusztus 21., szerda (MTI) - A plen air festészet egyik európai és hazai úttörő festőjének, Szinyei Merse Pálnak (1845-1920) életművéből nyílik egy nyolcvan vázlatot, grafikát és festményt bemutató kiállítás pénteken Nyíregyházán.
A Kaposvár után a szabolcsi megyeszékhelyre érkezett, a Szinyei
impressziói című tárlat november 24-ig látható a Jósa András
Múzeumban. A kiállítás a Nemzeti Galéria, valamint hazai köz- és
magángyűjtemények anyagaiból állt össze - közölte Rémiás Tibor, a
múzeum igazgatója az eseményt beharangozó szerdai sajtótájékoztatón.
Elmondta, hogy például a Forgószél, a Vadregényes táj és a
Szinyei Merse László portréja című festmények alkotójának műveiből
ilyen jellegű válogatás még nem volt látható eddig Magyarországon. A
szigorú biztonsági intézkedések mellett berendezett anyagot múzeumi
regisztrációval és időpontfoglalással tekintheti meg a közönség,
óránként ötven látogatót tud majd fogadni az intézmény.
Szinyei Merse Pál középnemesi családból származott, középiskolai
tanulmányait Eperjesen és Nagyváradon végezte, utóbbiban kezdett
festeni tanulni. 1864-ben iratkozott be a müncheni Képzőművészeti
Akadémiára, ahol főként mitologikus, allegorikus műveket készített,
sokat foglalkozott a Faust-témával. 1868-ban a kiváló pedagógus és
történelmi festő, Karl Piloty növendéke lett, az ő tanácsára,
valamint a barbizoniak és Courbet hatására kezdett a szabadban
festeni, ahol a napfény, az atmoszféra változásainak rögzítésével
kísérletezett, és 1869-re eljutott a plein air festészethez.
A szabad levegőn megfigyelt fény- és színjelenségeket visszaadó
festészeti irány magyar megteremtőjének tartott Szinyei Merse Pálról
szólva Szinyei Merse Anna művészettörténész elmondta: a festő
életútjába a legkorábbi és legkésőbbi képeinek segítségével
nyerhetnek bepillantást az érdeklődők. Látható lesz például a
közismert, az 1873-ban festett Majális című képének vázlata, ami jó
kulcsot ad a nézőnek ahhoz, hogy Szinyei miből "fejlesztette ki" a
nagyképet.
A meg nem valósult nagy festmények esetében szomorú, hogy a
kisebb vázlatait nem festette készre, ami nem véletlen, hiszen ez
lényegében a Majálisra kapott negatív kritikákra adott válasza volt
a festőnek - mondta a művészettörténész. Hozzátette, Szinyei nem
festőcsoportokkal körülvéve vagy barátokkal dolgozott, hanem
önmagában, ami akkoriban nagy szakmai bátorságra vallott, sőt,
Ausztriában és Németországban sem voltak a hozzá hasonló technikával
festő művészek.
A nyíregyházi tárlat első termében sok kisebb képet és vázlatot,
a második, harmadik és negyedik pedig teremben már a nagyobb méretű,
"második korszakbeli" tájképeket és festményeket tekinthet meg a
közönség - tette hozzá a művészettörténész.
A sajtótájékoztatón Ulrich Attila alpolgármester elmondta,
tavaly Munkácsy Mihály, idén pedig Szinyei Merse Pál festményeit
tekintheti meg a nyíregyházi közönség. A Munkácsy-tárlatnak is
köszönhetően tavaly a múzeum mintegy 60 ezer látogatót fogadott,
amire nem volt példa a közgyűjtemény százötven éves történetében -
tette hozzá.