Török puccskísérlet - Súlyos börtönbüntetéseket kaptak a Boszporusz híd lezárása miatt bíróság elé állított katonák
Ankara, 2018. július 12., csütörtök (MTI) - Nagyrészt súlyosbított életfogytiglani börtönbüntetéseket szabott ki csütörtökön egy isztambuli bíróság annak a 143 volt katonának a perében, akik a 2016. július 15-ei puccskísérlet során lezárták a Boszporusz hidat (azóta Július 15. vértanúinak hídja) és megöltek 34 embert - jelentette a Demirören török hírügynökség.
A per tavaly októberben kezdődött. A vádlottak közül 133-an
voltak előzetes letartóztatásban. A csütörtöki ítélethirdetést az
Isztambulhoz közeli Silivri börtönének külterületén tartották meg.
A Demirören beszámolója szerint a törvényszék 72 vádlottra az
alkotmányos rend megdöntésének kísérlete miatt súlyosbított
életfogytiglani börtönbüntetést szabott ki. Az Anadolu török állami
hírügynökség úgy tudja, hogy a 72 elítélt között egy alezredes és
egy őrnagy is van.
Tizenkét további vádlott kifejezetten azért kapott súlyosbított
életfogytiglani szabadságvesztést, mert vétkesnek találták őket a
2002 óta kormányzó Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) akkori
kampányfőnökének, Erol Olcoknak és fiának, Abdullah Tayyip Olcoknak
a meggyilkolásában.
Az Anadolu azt írta, hogy más vádlottak is kaptak súlyosbított
életfogytiglani börtönt szándékos emberölésért, de pontos számukat
nem közölte.
Huszonkét vádlottat az alkotmányos rend megdöntésének
kísérletéhez nyújtott segítség bűntette miatt egyenként 17 és fél
év, míg öt vádlottat ugyanebből az okból 15 év börtönnel sújtottak.
2016. július 15. éjszakáján az összeesküvők elfoglalták
Ankarában a katonai főparancsnokság és az állami média, a TRT
épületét, Isztambulban pedig lezárták az első Boszporusz-hidat. A
hídon nyitottak először tüzet civilekre. A puccsisták
lánctalpasokkal törtek ki a laktanyákból, majd vadászrepülőik és
helikoptereik légicsapásokat mértek a parlamentre és az országos
rendőr-főkapitányság székházára. Erdogan elnök az utcára szólította
a civil lakosságot, amely végül megakadályozta az államcsínyt.
Hivatalos összesítések szerint az összecsapásokban 248 ember életét
vesztette, 2193 pedig megsebesült.
A török vezetés az 1999 óta Amerikában élő Fethullah Gülen
terrorszervezetnek nyilvánított nemzetközi mozgalmát teszi felelőssé
a hatalomátvételi kísérletért. A muzulmán hitszónok tagadja, hogy
bármi köze volt a történtekhez. A hivatalos török álláspont szerint
a gülenisták céltudatosan, hosszú évek alatt szivárogtak be az
államigazgatásba, így a haderőbe is.
Ankara a halálbüntetést 2004-ben az európai uniós csatlakozás
vágyával törölte ki az alkotmányból. A helyére vezették be a
súlyosbított életfogytiglani szabadságvesztést, amely egy sor
korlátozás révén tovább nehezíti az elítéltek sorsát. Ez
gyakorlatilag tényleges életfogytig tartó börtönbüntetést jelent,
azonban az elítélt magaviseletétől függően legkorábban 30 év után
feltételesen szabadlábra kerülhet. Ez a hagyományos életfogytiglani
szabadságvesztés esetén 24 év. Amennyiben a bíróság az adott
vádlottat kétszeresen vagy többszörösen súlyosbított
életfogytiglanival sújtja, ez az időtartam 60 évre nő. Ezt a
büntetést terrorizmusért, gyilkosságért, nemi erőszakért vagy
lázadásért lehet kapni. Az elítéltnek magánzárkába kell kerülnie, és
legfeljebb két rabtársával naponta egy órát találkozhat.