Berlin, 2020. július 3., péntek (MTI) - Évekig tartó viták után pénteken elfogadta a német törvényhozás a szénalapú energiatermelés fokozatos leállításáról szóló csomagot, amelynek értelmében legkésőbb 2038-ig valamennyi szénerőművet leállítják.
Az erőviszonyok bizonytalansága miatt a szövetségi parlamentben
(Bundestag) úgynevezett ajtós szavazást tartottak, vagyis a
képviselők elhagyták az üléstermet, és úgy voksoltak, hogy
döntésüknek megfelelően az igen, a nem vagy a tartózkodás feliratú
ajtón léptek be a terembe. A 709 képviselő közül 554 szavazott, a
kormány javaslatait 314 igen szavazattal, 237 nem szavazat és 3
tartózkodás mellett fogadták el.
Az eredmény arra utal, hogy a 398 képviselőt összefogó
kormánypárti frakciókban - a CDU/CSU jobbközép pártszövetség és a
szociáldemokrata párt (SPD) képviselőcsoportjában - nem volt
egyöntetű az előterjesztések támogatottsága.
A Bundestag után a törvényhozás tartományi kormányokat képviselő
kamarája (Bundesrat) is elfogadta a jogszabálycsomagot. A német
törvényhozás így az atomerőművek fokozatos - 2022 végéig tartó -
leállításáról 2011-ben hozott döntés után a szénalapú
energiatermelés leépítéséről is határozott. A kieső termelést
mindkét esetben környezetbarát, megújuló forrásokra építve kell
pótolni.
A szénalapú energiatermelés fokozatos leállításának legfőbb
közép távú célja, hogy az energiaszektor szén-dioxid-kibocsátása 62
százalékkal csökkenjen 2030-ig 1990-hez képest. A távlati cél az,
hogy Németország a 2015-ös párizsi nemzetközi klímaegyezmény
előírásait teljesítve 2050-re elérje az úgynevezett
karbonsemlegességet, vagyis megteremtse az egyensúlyt a kibocsátott
szén-dioxid és a légkörből kivont és szénelnyelőkben tárolt
szén-dioxid mennyisége között.
Az új törvények alapja egy 2019 elején bemutatott javaslatcsomag
a szénbányászat és a szénalapú áram-, és hőenergia-termelés
fokozatos leállításáról. A javaslatokat egy politikusokból,
környezetvédőkből, tudósokból, és az ágazatban tevékenykedő
vállalkozói és munkavállalói érdekképviseletek vezetőiből álló
bizottság állította össze. A kormány nem ültette át valamennyit a
törvénytervezetekbe. A 2038-as céldátumot ugyan átvette, de több
részkérdésben szembehelyezkedett a bizottsággal, például lehetővé
tette egy új szénerőmű üzembe helyezését az Észak-Rajna-Vesztfália
tartománybeli Dattelnél.
Ezt azzal indokolták, hogy az ágazat egészének
szén-dioxid-kibocsátását kell mielőbb csökkenteni, ezért hasznosabb
bezárni több elöregedett, kevéssé hatékony erőművet és engedélyezni
a legmodernebb technológiával működő Datteln IV nevű erőművet, mint
megtagadni az engedélyt és tovább működtetni régi, korszerűtlen
erőműveket.
Németországban nagyjából 100 erőműben termelnek energiát részben
vagy kizárólag kőszénnel, többnyire hazai forrásból származó
barnaszénnel. Az importált feketeszénnel együtt az energiahordozó
aránya nagyjából 30 százalékos a hazai áramtermelésben. Az ágazat
hozzávetőleg 30 ezer embert foglalkoztat.
A kormány szerint Németország a törvények révén jogilag,
gazdaságilag, ökológiailag és szociálisan fenntartható módon száll
ki a szénkitermelésből és szénfelhasználásból. Az erőművek
üzemeltetői és bányák működtetői jelentős támogatást kapnak a
létesítmények felszámolására és a mezőfelhagyás utáni természeti
helyreállításra, az RWE energetikai konszern például 2,6 milliárd
euróra (910 milliárd forint) számíthat. Az érintett térségek
gazdasági szerkezetének átalakítására, új munkalehetőségek
biztosítására 40 milliárd eurót fordítanak a következő években.
Ellenzéki pártok élesen bírálták és elvetették a kormányzati
terveket. A Zöldek szerint a CDU/CSU és az SPD koalíciója olyan
pályára állítja Németországot, amelyen később nem lehet módosítani,
így a Zöldek nem gyorsíthatják fel a folyamatot, ha kormányra
kerülnek. A legnagyobb ellenzéki párt, a CDU/CSU-tól jobbra álló
Alternatíva Németországnak (AfD) szerint viszont éppen az a gond,
hogy a kormány túlságosan siet, szerintük az ágazat felszámolását
megfontoltabban, körültekintőbben kell végrehajtani, és bőven elég
lenne 2050-re befejezni.