Tourette-szindrómás gyerekek tanulási képességeit vizsgálták szegedi kutatók
Szeged, 2020. július 2., csütörtök (MTI) - Tourette-szindrómás gyerekek tanulási képességeit vizsgálta a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) Nagy Attila vezette kutatócsoportja részben saját fejlesztésű tesztekkel, az eredményeiket a Plos One című szaklapban publikálták - tájékoztatta a felsőoktatási intézmény közkapcsolati igazgatósága az MTI-t.
A közlemény szerint a főként gyermekkorban kialakuló, akaratlan
mozgásokkal és kontrollálhatatlan hangadásokkal járó
Tourette-szindróma körülbelül 1 százalékos valószínűséggel fordul
elő. Önmagában viszonylag ritka, az esetek jelentős részében más
egyéb pszichiátriai betegség, leggyakrabban figyelemhiányos
hiperaktivitás zavar (ADHD) kíséri, de kapcsolódhat hozzá
kényszerbetegség vagy autizmus spektrumzavar is. A tünetek
jelentősen megnehezíthetik az érintett gyermekek és családjuk
mindennapi életét.
Nagy Attila, az SZTE Általános Orvostudományi Kar Élettani
Intézetének egyetemi docense kutatócsoportja a mélyagyi struktúrák,
azon belül is a törzsdúcrendszer - bazális ganglionok -
vizsgálatával foglalkozik. Kutatási területünk széles spektrumon
mozog a migréntől a Tourette-szindrómán és a kényszerbetegségen
keresztül a borderline személyiségzavarig. Az agykéreg elektromos
aktivitásának rögzítése és értékelése mellett fontos vizsgálati
módszerük számítógépes tesztekkel a tanulási folyamatok elemzése.
A cikk alapjául szolgáló kutatásokat a budapesti Vadaskert
Gyermek- és Ifjúságpszichiátriai Kórház és Szakambulanciával
együttműködve végezték el 46, 8 és 18 év közötti Tourette-szindrómás
gyermek - és ugyanekkora létszámú kontrollcsoport - bevonásával. A
vizsgálatok alapjául egy az Egyesült Államok-beli Rutgers Egyetemen
fejlesztett vizuális teszt szolgált, melyet a szegedi kutatók
magyarítottak és továbbfejlesztettek, valamint kiegészítettek egy
hangalapú és egy audiovizuális feladatsorral is.
A teszt első felében a gyerekeknek asszociációkat kell
képezniük, s a visszajelzések alapján megtanulják, mely ingerpárok
tartoznak össze. A második szakaszban már visszajelzés nélkül kell
felidézniük a tanultakat, s olyan feladatokat is kapnak, melyek
korábban nem szerepeltek ugyan, de ki lehet következtetni a helyes
választ. A módszer első része, mely az egyenértékűség tanulását
teszteli, a törzsdúcokhoz kapcsolódik, míg a felidézés és a
generalizációs rész elsődlegesen a hippocampus feladata.
Az eredmények szerint ugyan romlik a Tourette-szindrómás
gyerekek asszociációs képessége, szignifikánsan gyengébben tanulnak,
viszont ha valamit már elsajátítottak, azt felidézni és
általánosítani pontosan olyan jól tudják, mint az egészséges társaik.
Nagy Attila szerint a törzsdúcok működési sajátosságainak
pontosabb megismerése a Tourette-szindrómás gyerekeknél a
gyógyszeres kezelés mellett új lehetőségeket nyithat a viselkedés-,
pszciho- és multiszenzoros terápiában. A teszteket továbbfejlesztve,
az agykérgi elektromos aktivitás mérését is bevonva a neurológiai és
pszichiátriai betegségek differenciált, korai és pontosabb
diagnosztikája is elérhető lehet.