Kolozsvár, 2020. július 14., kedd (MTI) - A Marosvásárhelyi Táblabíróság kedden kimondott jogerős ítéletben kötelezte Bákó megye prefektusát valamennyi, az úzvölgyi katonatemetőre vonatkozó, hivatalában megtalálható irat kiadására.
Az ítélet kivonatát a romániai bíróságok portálján tették közzé.
A pert Borboly Csaba, a Hargita megyei önkormányzat elnöke indította
magánszemélyként, miután a Bákó megyei prefektus elutasította
adatigénylési kérését.
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) színeiben
megválasztott politikus az MTI-nek elmondta: az igényelt iratok azt
bizonyíthatják, hogy Darmanesti (Dormánfalva) hamis iratok alapján
kebelezte be a temetőt, és fontos bizonyítékot képezhetnek az
Úzvölgye kapcsán elindított 12 per mindegyikében.
Borboly Csaba elmondta: a dormánfalvi polgármesteri hivatalban
kezdte az adatigénylést, és olyan iratokat bocsátottak
rendelkezésére annak a bizonyítására, hogy a Bákó megyei település
már 2001-ben leltárba vette a temetőt, amelyeken sem keltezés, sem
pecsét, sem aláírás nem szerepelt. Hozzátette: mivel az
önkormányzati határozatok csak akkor érvényesek, ha a prefektusi
hivatalhoz is leadták azokat, úgy gondolta, hogy a prefektus
igazolhatja a dormánfalvi iratok hitelességét. Ezért kérte ki a
prefektustól is a kétes hitelességű iratok másolatát.
"Ha a prefektus azt közli, hogy nem rendelkezik ezekkel az
iratokkal, akkor nyilvánvaló a hamisítás, és az egész temetőügy
büntetőjogi fordulatot vehet. Ha kiadja az iratokat, és kiderül,
hogy jogilag minden rendben van, akkor csupán az információszerzés
lesz az adatigénylés haszna" - nyilatkozott.
Borboly Csaba hozzátette: 12 per van folyamatban az úzvölgyi
katonatemető kapcsán. Mindegyik alapját az képezi, hogy Darmanesti
is a sajátjának tekinti a temető területét, amelyet Csíkszentmárton
is a magáénak tud. A Bákó megyei kisváros ennek alapján
nyilvánította közvagyonává a temetőt, ennek alapján állított ki
építési engedélyt a sírkert átalakítására, ennek alapján
bonyolította le az egész építkezést.
Borboly Csaba szerint eddig kedvezően alakultak az úzvölgyi
peres ügyek. A Darmanesti által indított pereket a Hargita megyei
fél kérésére a bíróság felfüggesztette, a székelyföldiek által
elindított perekben pedig eddig csak felperesek számára kedvező
határozatok születtek.
Az úzvölgyi katonatemető ügye azt követően került a figyelem
középpontjába, hogy Darmanesti polgármesteri hivatala tavaly
áprilisban, részben magyar katonák sírjain román parcellát hozott
létre, és egy kelta keresztes emlékművet, valamint ötven
betonkeresztet állíttatott ismeretlen román katonáknak. Tavaly
nyáron a román védelmi minisztériumnak alárendelt Hősök Emléke
Országos Hivatal (ONCE) elismerte, hogy nem az úzvölgyi temetőben
nyugszik az a 149 román katona, akiknek a román parcellát
létrehozták, és álláspontja szerint csak 11 román katona van
eltemetve a temetőben.
A korábban magyar sírkertnek tekintett temetőt mindeddig
Csíkszentmárton község gondozta. Az elnéptelenedett Úzvölgye
település Csíkszentmárton községhez tartozik, területét azonban,
amelyen a temető is fekszik, mind Csíkszentmárton, mind Darmanesti a
magáénak tekinti. A román parcella létrehozása feszültségeket
keltett a román-magyar viszonyban. Június 6-án több ezer román
megemlékező erőszakkal nyomult be a temetőbe, hogy részt vegyen a
román parcella ortodox felszentelésén, miután székelyek élőlánccal
próbálták ezt megakadályozni.