Végső búcsút vettek Tóth János Kossuth-díjas operatőrtől
Budapest, 2019. szeptember 26., csütörtök (MTI) - Családja, tisztelői, barátai és pályatársai végső búcsút vettek csütörtökön Tóth János Kossuth-díjas operatőrtől, a nemzet művészétől a budapesti Farkasréti temetőben.
"Anélkül, hogy tudott volna róla, Tóth János a tanárom és
mesterem volt, igazodás a szakmai élethez éppen úgy, mint a
magatartásbeli, gondolkodásbeli tennivalókhoz" - hangsúlyozta
Jankovics Marcell Kossuth-díjas filmrendező, a Magyar Művészeti
Akadémia alelnöke, aki az akadémia nevében búcsúzott az operatőrtől.
Kiemelte Tóth János meghatározó szerepét az animáció
történetben, operatőrként utolsó munkája pedig Makk Károly 1987-ben
készült Az utolsó kézirat című filmje volt, de több remekmű is
született kettőjük munkájából: a Szerelem és a Macskajáték.
Jankovics Marcell szerint a filmhez való viszonyulásában Tóth
János eltért a megszokottól, a történet és a hollywoodi irányzat nem
volt számára fontos. Nem volt könnyű élete, mégis képes volt
humorral látni az utolsó percig a világot - mondta.
A Balázs Béla Stúdió egyik alapító tagjaként művészi
kifejezésmódja a költészethez állt a legközelebb. Nyelvezetét
tökéletesen megtalált rövidfilmjeiben, de nagyfilmes munkáiban is
felfedezhető a rá jellemző költészet köztük, Huszárik Szinbádjában
is, amelyben dramaturgként dolgozott, de Huszárik Capriccio című
rövidfilmjében is tetten érhető költői világa.
Emlékeztetett arra, hogy idős korában az ősfilmek rekreálásával
foglalkozott. "Ő azt az életet mutatta be, amelyet mi nem veszünk
észre a szemünkkel" - hangoztatta, majd festészeti párhuzamként Tóth
Menyhért festőhöz hasonlította művészetét.
A Magyar Filmművészek Szövetsége nevében Zalán Vince Balázs
Béla-díjas filmkritikus búcsúztatta Tóth Jánost. A filmkritikus
szavait Hegedűs D. Géza Kossuth-díjas színművész olvasta fel. Az
újságíró a csodák kinematográfusának, a világ operatőrei között az
egyik legkiválóbb mesternek nevezte a 88 éves korában meghalt
művészt, aki "soha nem szűnt meg kinematográfusnak lenni".
Kiemelte legendás megjelenését, magatartást, valamint jó
humorérzékét. Mint mondta, kortársai közül tisztelte Fellinit,
Bressont, Bunuelt'és Antonionit, de Tóth János filmfelfedező
filmkészítő volt, így igazán "az ősök, a felfedezők között érezte
jól magát", mint a francia Niépce feltaláló, az angol William Henry
Fox Talbot matematikus vagy az amerikai Edison tekercseinek
társaságában. Kifejtette: értetett a masinákhoz, élvezte működésüket
és jól tudta, hogy a filmkészítést nem lehet leválasztani a
technikáról, a gyártott film helyett a megalkotott film érdekelte.
Ugyanakkor távol állt tőle az avantgárd, nem feltaláló volt, hanem
kísérletező, aki mindennapi tapasztalataiból építi fel saját
nyelvezetének karakterét, munkássága pedig nagy hatással volt a
magyar avantgárd művészekre, köztük Bódy Gáborra.
"Varázslatos képei a magyar filmművészet csúcsait jelentik, és
egyben tehetségének örök érvényű bizonyítékai" - méltatta Tóth János
művészetét az újságíró.
Tóth János operatőr, rendező, dramaturg 1930. szeptember 1-jén
született Tolnán. 1944 és 1949 között amatőr filmes és mozigépész
volt. Első filmjei animációs rövidfilmek voltak. A Színház- és
Filmművészeti Főiskolán 1954-ben szerzett diplomát. Ettől kezdve a
Mafilm operatőre volt, de dolgozott a Pannónia Filmstúdióban is.
Érdeklődött az ősmozi iránt, részt vett a magyar némafilmek
restaurálásában.