Venezuelai válság - Lavrov: Moszkva a nemzetközi közvetítés lehetőségét keresi

    Moszkva, 2019. január 29., kedd(MTI) - Miközben az Egyesült Államok és legközelebbi szövetségesei nyíltan törekednek a törvényes venezuelai kormány megdöntésére, Oroszország a nemzetközi közvetítés lehetőségét keresi a venezuelai alkotmányos rend és a nemzetközi jog normáinak megvédése érdekében - jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter.
hirdetés
    A tárcavezető azt állította, a venezuelai ellenzék Washington nyomására utasítja el, hogy engedményeket tegyen a caracasi vezetésnek, amíg az le nem mond a hatalomról.

    A John Bolton amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó füzetében a tévékamerák által észlelt feljegyzéssel kapcsolatban Lavrov azt mondta, hogy az "továbbgondolásra készteti", különösen azoknak az Egyesült Államokban és más országokban elhangzott kijelentéseknek az ismeretében, amelyek szerint a szomszédos országokat kell felhasználni a Venezuela elleni intervencióra az ott kialakult humanitárius helyzetre hivatkozva.

    Bolton hétfői washingtoni sajtótájékoztatóján egy olyan jegyzettömbbel jelent meg, amelyből a helyszínen készült felvételekből kiolvashatóvá egy bejegyzés: "ötezer katonát Kolumbiába".

    Lavrov közölte, hogy Oroszország igyekszik megismerni az EU konkrét álláspontját a válság megoldásával kapcsolatban. Rámutatott, hogy miközben az unió több tagállama ultimátumot intézett Nicolás Maduro elnökhöz, Federica Mogherini, az EU kül- és biztonságpolitikai képviselője az integráció egészének nevében visszafogottabb hangot ütött meg, a lényegét tekintve egy kapcsolattartó csoport létrehozását szorgalmazva.

    Felhívta a figyelmet arra, hogy a Karib-tengeri Közösség (CARICOM) országai is felvetették a nemzetközi közvetítés gondolatát, és hogy a venezuelai kormány késznek mutatkozott az ellenzékkel ilyen felállásban a tárgyalásra. Lavrov szerint Moszkva, figyelembe véve az EU és a CARICOM felől érkező jelzéseket, valamint Kína és India arra irányuló törekvését, hogy sikerüljön elkerülni a katasztrófát, igyekszik felmérni, hogy mit tehetne a nemzetközi közösség annak érdekében, hogy "megakadályozza a nemzetközi jog újabb megsértését és az erőszakos rendszerváltást, és alkotmányos mederbe terelje a helyzetet".

    Elmondta, hogy hétfőn erről tartott eszmecserét Mohamed Dzsavád Zaríf iráni külügyminiszterrel.

    Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője szerint Moszkva nem lepődött meg azokon a jelentéseken, amelyek szerint az önmagát Venezuela ideiglenes államfőjévé nyilvánító ellenzéki vezető, Juan Guaidó megbeszélést folytatott Donald Trump amerikai elnökkel. Rámutatott, hogy Guaidó a hazájában végbemenő "események" kezdete óta folyamatos kapcsolatban áll Washingtonnal.

    Korábban Guaidó a CNN amerikai hírtelevíziónak nyilatkozva kijelentette, hogy beszélt Trumppal, valamint a régió és a világ más vezetőivel. A The Wall Street Journal szombati beszámolója szerint Guaidó azt követően nyilvánította magát elnökké, hogy felhívta és Washington támogatásáról biztosította őt Mike Pence amerikai alelnök.

    Peszkov azt hangoztatta, hogy Moszkva a törvényellenes és leplezetlen beavatkozásnak tekinti a PDVSA venezuelai állami olajvállalat ellen meghirdetett amerikai szankciókat. Megismételte, hogy Oroszország negatívan viszonyul az effajta lépésekhez, és azokat rendre a rosszhiszemű konkurenciaharc megnyilvánulásának tekinti.

    Nem kívánta kommentálni, hogy milyen következményekkel járhatnak Moszkva számára a PDVSA elleni korlátozások, de hangsúlyozta, hogy Oroszország minden számára hozzáférhető mechanizmust mozgásba hoz tulajdon érdekeinek védelmében, ha a Venezuela elleni amerikai szankciók őt is érintik.

    A washingtoni pénzügyminisztérium által bevezetett korlátozások értelmében a legnagyobb venezuelai olajvállalat egyesült államokbeli kintlévőségeit befagyasztották. Az amerikai cégek ugyan továbbra is köthetnek üzletet az PDVSA-val, ám azok ellentételezését azokra a számlákra kell átutalniuk, amelyhez a jelenlegi venezuelai kormány már nem férhet hozzá. Washington szerint a nyomásgyakorlás célja az, hogy Maduro mielőbb rákényszerüljön az előrehozott elnökválasztás kiírásába.

    Juan Guaidó, a venezuelai törvényhozás elnöke január 23-án nyilvánította magát Venezuela ideiglenes államfőjévé a hivatalban lévő államfővel, Nicolás Maduróval szemben. Fellépése széles körű nemzetközi támogatásra talált: az Egyesült Államok az amerikai kontinens több más országával együtt azonnal elismerte a hatalomváltást, a fordulat támogatóihoz január 26-án Izrael, egy nappal később pedig Ausztrália is csatlakozott.

    Ugyancsak január 26-án Franciaország, Németország, Nagy-Britannia és Spanyolország nyolc napot adott Madurónak arra, hogy bejelentse a szabad és tisztességes választások megtartását, különben Guaidót ismerik el a dél-amerikai ország elnökének.

    Maduro és Guaidó jelenleg a fegyveres erők támogatásáért vetélkedik egymással.