Venezuelai válság - Lavrov: Moszkva a nemzetközi közvetítés lehetőségét keresi
Moszkva, 2019. január 29., kedd(MTI) - Miközben az Egyesült Államok és legközelebbi szövetségesei nyíltan törekednek a törvényes venezuelai kormány megdöntésére, Oroszország a nemzetközi közvetítés lehetőségét keresi a venezuelai alkotmányos rend és a nemzetközi jog normáinak megvédése érdekében - jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter.
A tárcavezető azt állította, a venezuelai ellenzék Washington
nyomására utasítja el, hogy engedményeket tegyen a caracasi
vezetésnek, amíg az le nem mond a hatalomról.
A John Bolton amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó füzetében a
tévékamerák által észlelt feljegyzéssel kapcsolatban Lavrov azt
mondta, hogy az "továbbgondolásra készteti", különösen azoknak az
Egyesült Államokban és más országokban elhangzott kijelentéseknek az
ismeretében, amelyek szerint a szomszédos országokat kell
felhasználni a Venezuela elleni intervencióra az ott kialakult
humanitárius helyzetre hivatkozva.
Bolton hétfői washingtoni sajtótájékoztatóján egy olyan
jegyzettömbbel jelent meg, amelyből a helyszínen készült
felvételekből kiolvashatóvá egy bejegyzés: "ötezer katonát
Kolumbiába".
Lavrov közölte, hogy Oroszország igyekszik megismerni az EU
konkrét álláspontját a válság megoldásával kapcsolatban. Rámutatott,
hogy miközben az unió több tagállama ultimátumot intézett Nicolás
Maduro elnökhöz, Federica Mogherini, az EU kül- és
biztonságpolitikai képviselője az integráció egészének nevében
visszafogottabb hangot ütött meg, a lényegét tekintve egy
kapcsolattartó csoport létrehozását szorgalmazva.
Felhívta a figyelmet arra, hogy a Karib-tengeri Közösség
(CARICOM) országai is felvetették a nemzetközi közvetítés
gondolatát, és hogy a venezuelai kormány késznek mutatkozott az
ellenzékkel ilyen felállásban a tárgyalásra. Lavrov szerint Moszkva,
figyelembe véve az EU és a CARICOM felől érkező jelzéseket, valamint
Kína és India arra irányuló törekvését, hogy sikerüljön elkerülni a
katasztrófát, igyekszik felmérni, hogy mit tehetne a nemzetközi
közösség annak érdekében, hogy "megakadályozza a nemzetközi jog
újabb megsértését és az erőszakos rendszerváltást, és alkotmányos
mederbe terelje a helyzetet".
Elmondta, hogy hétfőn erről tartott eszmecserét Mohamed Dzsavád
Zaríf iráni külügyminiszterrel.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője szerint Moszkva nem lepődött
meg azokon a jelentéseken, amelyek szerint az önmagát Venezuela
ideiglenes államfőjévé nyilvánító ellenzéki vezető, Juan Guaidó
megbeszélést folytatott Donald Trump amerikai elnökkel. Rámutatott,
hogy Guaidó a hazájában végbemenő "események" kezdete óta folyamatos
kapcsolatban áll Washingtonnal.
Korábban Guaidó a CNN amerikai hírtelevíziónak nyilatkozva
kijelentette, hogy beszélt Trumppal, valamint a régió és a világ más
vezetőivel. A The Wall Street Journal szombati beszámolója szerint
Guaidó azt követően nyilvánította magát elnökké, hogy felhívta és
Washington támogatásáról biztosította őt Mike Pence amerikai
alelnök.
Peszkov azt hangoztatta, hogy Moszkva a törvényellenes és
leplezetlen beavatkozásnak tekinti a PDVSA venezuelai állami
olajvállalat ellen meghirdetett amerikai szankciókat. Megismételte,
hogy Oroszország negatívan viszonyul az effajta lépésekhez, és
azokat rendre a rosszhiszemű konkurenciaharc megnyilvánulásának
tekinti.
Nem kívánta kommentálni, hogy milyen következményekkel járhatnak
Moszkva számára a PDVSA elleni korlátozások, de hangsúlyozta, hogy
Oroszország minden számára hozzáférhető mechanizmust mozgásba hoz
tulajdon érdekeinek védelmében, ha a Venezuela elleni amerikai
szankciók őt is érintik.
A washingtoni pénzügyminisztérium által bevezetett korlátozások
értelmében a legnagyobb venezuelai olajvállalat egyesült államokbeli
kintlévőségeit befagyasztották. Az amerikai cégek ugyan továbbra is
köthetnek üzletet az PDVSA-val, ám azok ellentételezését azokra a
számlákra kell átutalniuk, amelyhez a jelenlegi venezuelai kormány
már nem férhet hozzá. Washington szerint a nyomásgyakorlás célja az,
hogy Maduro mielőbb rákényszerüljön az előrehozott elnökválasztás
kiírásába.
Juan Guaidó, a venezuelai törvényhozás elnöke január 23-án
nyilvánította magát Venezuela ideiglenes államfőjévé a hivatalban
lévő államfővel, Nicolás Maduróval szemben. Fellépése széles körű
nemzetközi támogatásra talált: az Egyesült Államok az amerikai
kontinens több más országával együtt azonnal elismerte a
hatalomváltást, a fordulat támogatóihoz január 26-án Izrael, egy
nappal később pedig Ausztrália is csatlakozott.
Ugyancsak január 26-án Franciaország, Németország,
Nagy-Britannia és Spanyolország nyolc napot adott Madurónak arra,
hogy bejelentse a szabad és tisztességes választások megtartását,
különben Guaidót ismerik el a dél-amerikai ország elnökének.
Maduro és Guaidó jelenleg a fegyveres erők támogatásáért
vetélkedik egymással.