Von der Leyen: Európa ígéret, Európa maga a jövő
Brüsszel, 2019. december 1., vasárnap (MTI) - Európa nem pusztán örökölt kincs, hanem ígéret, Európa maga a jövő, Európát nap mint nap, téglánként építeni kell - mondta az Európai Bizottság új elnöke vasárnap Brüsszelben, a Lisszaboni Szerződés életbe lépésének tizedik évfordulója alkalmából tartott ünnepségen.
Az ezen a napon hivatalba lépő Ursula Von der Leyen az Európai
Történelem Háza épületében tartott eseményen hangsúlyozta: a
Lisszaboni Szerződés azt a felelősséget rója az uniós intézmények
vezetőire, hogy erősebb Európai Uniót hagyjanak maguk után, mint
amilyet elődeiktől örököltek.
"Kötelességünk megőrizni a kontinens békéjét, a jogokat, a
szabadságot, ezt az egységes piac által teremtett kivételes
gazdasági lehetőségeket jelentő kincset" - fogalmazott.
Kijelentette: Európa gyorsan változik. Az uniós vezetők
felelőssége pedig az, hogy kövessék ezt a változást, és senkit se
hagyjanak hátra - tette hozzá Von der Leyen.
Charles Michel, az Európai Tanács vasárnap hivatalba lépő új
elnöke beszédében azt emelte ki, hogy az európaiak sokféleségéből
fakadó akadályok legyőzése eredményeként az Európai Unió békében és
jólétben létezhet a kontinens szívében.
Kijelentette, hogy a Lisszaboni Szerződés évfordulójának
megünneplése nem pusztán visszatekintés, hanem "az új kezdet lelkes
és reményteljes ünneplése".
Mint rámutatott, a szerződés eszközöket biztosított a friss
kihívások kezeléséhez, köztük a klímaváltozás elleni küzdelemhez, és
hozzájárult a demokrácia, az átláthatóság megerősödéséhez,
elősegítette az európai kül- és biztonságpolitika összehangolását.
Az uniós intézményeknek fáradhatatlanul együtt kell működniük az
európai projekt érdekében - tette hozzá az Európai Tanács új elnöke.
Christine Lagarde, az Európai Központi Bank november elején
hivatalba lépett új elnöke arról beszélt, hogy tisztségéből adódóan
az Európát sújtó és az előtte álló kihívásokra összpontosítja
figyelmét, amelyek között a klímaváltozást, a pénzügyi válságokat és
a technológiák rohamos fejlődését említette.
Reményét fejezte ki, hogy az elmúlt évek problémáinak
megoldásából és hibáiból tanulva kollégáival közösen megoldást
találnak a jelentkező kihívásokra a "megújulás és a remény
időszakában".
Kiemelte továbbá, hogy az Európai Uniónak tőkét kell kovácsolnia
erejéből, globális gazdasági vezetői pozíciójából.
David Sassoli, az Európai Parlament elnöke beszédében arra
szólította fel az uniós intézmények vezetőit: teljesítsék az elmúlt
hónapokban tett ígéreteiket.
"Ideje cselekednünk. Az Európai Parlament készen áll arra, hogy
együtt dolgozzon az uniós társintézményekkel az európai építkezés
folytatása érdekében" - fogalmazott.
A Lisszaboni Szerződés - amelyet 2007. december 13-án írta alá,
és 2009. december 1-jén lépett hatályba - az Európai Unió (EU)
működésének hatékonyabbá tételét célozta az alapszerződések korábbi
változatainak módosításával. A szerződés kinyilvánított célja volt,
hogy lezárják az amszterdami szerződéssel és a nizzai szerződéssel
megkezdett folyamatot, amely arra irányult, hogy megerősítse az unió
hatékonyságát és demokratikus legitimitását, valamint javítsa
egységes fellépését.
(FOTÓ)