A Magyar Tudományos Akadémia állásfoglalása a precíziós gén- és genomszerkesztésről
Budapest, 2017. december 18., hétfő (MTI) - Ellenszavazat nélkül fogadta el a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöksége azt az állásfoglalást, amelyet a három élettudományi osztály - a biológiai, orvosi és agrárosztály - készített napjaink egy legfontosabb tudományos módszeréről, a gyógyítás és a mezőgazdaság előtt is óriási lehetőségeket nyitó genomszerkesztésről.
Az MTA egyik legfontosabb megállapítása, hogy a genomszerkesztés
mint precíziós nemesítés alapvetően különbözhet a genetikailag
módosított organizmusok (GMO) létrehozásától. Az állásfoglalás
szerint társadalmi vitára és tájékoztatásra van szükség az új
genomszerkesztési módszerek lehetőségeiről és esetleges
kockázatairól - közölte az MTA.
Az MTI-hez eljuttatott hétfői közlemény szerint az utóbbi évek
forradalmi változásokat hoztak az élettudományokban, elsősorban a
genetikában, főleg a genomszerkesztés megjelenése és robbanásszerű
térhódítása miatt. A közleményben úgy fogalmaznak, a
genomszerkesztéssel olyan módszerek kerültek a kezünkbe, amelyekkel
tetszés szerint, a korábbiaknál jóval pontosabban módosíthatjuk egy
élőlény genetikai állományát (genomját), akárcsak egy szöveget a
Wordben.
Úgy vélik: a genomszerkesztés esetében talán minden korábbinál
markánsabban látható, hogy a törvényhozás nem képes lépést tartani a
technológiai fejlődéssel. A genomszerkesztés esetében is innovációs
hátrányt jelent a szabályozási késedelem. Mint írják, míg az
Egyesült Államok és Kína már lépett a gazdasági potenciált jelentő
technológia szabályozásában, az Európai Unió még nem. A közlemény
szerint valós veszély, hogy Magyarország és Európa számára a
bizonytalanság hátrányt jelent a nemzetközi kutatási és innovációs
versenyben.
Mint a közleményben felidézik, az Európai Akadémiák Tudományos
Tanácsadó Testülete (EASAC) néhány hónapja állásfoglalást adott ki,
melyben észszerűbb, a genomszerkesztési módszerek valódi
lehetőségeihez és kockázataihoz igazodó szabályozást sürgetnek. Most
a Magyar Tudományos Akadémia is állást foglalt a témában.
A tájékoztatás szerint, az MTA egyik legfontosabb megállapítása,
összhangban az európai akadémiákkal, hogy a genomszerkesztés mint
precíziós nemesítés alapvetően különbözhet a genetikailag módosított
organizmusok (GMO) létrehozásától. A genomszerkesztés esetében
lehetőség van arra, hogy más fajból származó, idegen gén beépítése
nélkül lehessen az élő szervezetek tulajdonságait jobbítani. A
genomszerkesztés során a megtervezett DNS-módosítás a természetben
is lejátszódó folyamatokhoz hasonlóan valósítható meg, a
korábbiaknál sokkal precízebben, ezzel is csökkentve a nem kívánt
hatások kockázatát - fejtik ki. Mint írják, tudományos szempontok
támasztják alá, hogy a genomszerkesztést - követve az EASAC
ajánlását - a hazai szabályozás ne tekintse GMO-nak, így az
Alaptörvénybe sem ütközne az ilyen szervezetek hasznosítása.
A genomszerkesztés elterjedőben lévő, új nemesítési módszer,
amelynek máris számos mezőgazdasági alkalmazási lehetősége van, mint
például az így kialakított betegség- vagy vírusrezisztens
tenyészanyagok. Az orvosi alkalmazások között kiemelendő, hogy
megfelelő etikai szabályozás mellett kezelhetővé válhatnának olyan
genetikai betegségek, melyeket egyetlen mutáció okoz (ilyen
betegségből nagyjából 8000 ismert). A genomszerkesztés lehetővé
teheti új, a baktériumok, élesztőgombák által korábban nem termelt,
az emberi gyógyászatban vagy élelmezésben használható fehérjék
hatékony előállítását - részletezik a közleményben.
Az MTA állásfoglalása szerint társadalmi vitára és
tájékoztatásra van szükség az új genomszerkesztési módszerek -
különösen a legelterjedtebb CRISPR/Cas9 technológia - lehetőségeiről
és esetleges kockázatairól. A tájékoztatásban fontosnak nevezik,
hogy az új ismeretek az oktatásban is helyet kapjanak.