A Pesti Vigadóban mutatták be A sátán fattya című játékfilmet
Budapest, 2018. február 16., péntek (MTI) - A Pesti Vigadóban mutatták be pénteken Zsigmond Dezső A sátán fattya című nagyjátékfilmjét, amely a kárpátaljai magyarság sorsát, az 1944-ben Kárpátalján történt tragikus eseményeket, a málenkij robotot, a helyiek meghurcoltatását mutatja be.
A Nagy Zoltán Mihály azonos című művéből készült alkotás főhőse
a mindössze 16 esztendős Tóth Eszter megpróbáltatásait tárja a nézők
elé megerőszakolásától a kiközösítésen át a családtagok
elvesztéséig. A lány málenkij robotra hurcolt szeretteit szeretné
meglátogatni a lágerben, amikor orosz katonák megerőszakolják.
Terhesen tér haza falujába, ahol megalázzák és kiközösítik. Gyűlöli
a gyermeket, aki szíve alatt hord, ám nagy keservvel, édesanyja
unszolására mégis gondját viseli születése után.
A sátán fattya szereplői, köztük a főbb szerepeket játszó Tarpai
Viktória, Szűcs Nelli és Trill Zsolt kárpátaljai születésű
színészek, akiknek nagyszülei személyesen élték át a több mint
hetven évvel ezelőtti borzalmas világot.
Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti
államtitkára a díszbemutató közönségét levélben köszöntötte, amelyet
Szabó Sipos Barnabás színművész olvasott fel.
Az államtitkár kiemelte: a filmbeli család sorsán keresztül
megjelenik a magyarok által a második világháborút követően
elszenvedett valamennyi sorscsapás, a hadifogság, a nők és leányok
megerőszakolása és a málenkij robotra való elhurcolás embertelen
körülményei. Az élet természetes rendjét rombolta szét a kommunista
diktatúra, a megszálló szovjet hatalom - hangsúlyozta, hozzátéve:
fontos napvilágra hozni a szenvedések hosszú sorát, bemutatván
azokat a társadalom szerencsésebb részének is, akiknek ismeretlen
vagy elhallgatott e sötét történelmi korszak.
Rétvári Bence a filmet hiánypótlónak nevezte, amely eredeti
módon tárja a néző elé a valóságot, s méltóképpen mutatja be a
történteket.
Kucsera Tamás Gergely, a Magyar Művészeti Akadémia főtitkára a
filmvetítés előtt felidézte: 2014-ben az akadémia küldöttsége
megtekintette a beregszászi színházban a mű színpadi változatát,
monodrámaként pedig a Pesti Vigadó színpadán tárta a közönség elé
Tarpai Viktória a szenvedéstörténetet. A főtitkár arra hívta fel a
figyelmet, hogy múltunkat, a velünk történteket művészi formában
elénk tárt módon is meg kell élni. Ez a történet is olyan, amit
vélhetően csak mi viszünk filmre vagy ha más tenné meg, nem oly
módon tenné, mint mi, akikhez kötődik - tette hozzá.
Szakály Sándor, a VERITAS Történetkutató Intézet főigazgatója
elmondta, hogy a filmben megjelenik az a három tragédia, amely
sokakat érintett: a hadifogság, a nők megerőszakolása és a málenkij
robot. Azonban a kérdés az, hogy hány család merte kibeszélni azt,
ami velük megtörtént - fűzte hozzá.
Kiemelte: szükséges tiszta és valós történelemszemlélettel,
hiteles tényekkel szembesíteni mindazokat, akik a múltunk történetét
nem biztos, hogy úgy látják, ahogyan megtörtént. Van a megélt és a
megírt történelem - mutatott rá, hozzátéve: ha nem úgy írják meg,
ahogy megéltük, akkor az nem valós, hanem hamis.