Áldott Zoltán: a körülmények ellenére az INA jól működik

    "Sok mindent lehet hallani mostanában az INA körül kialakult nyilvános vitákban, amelyeket sokszor érzelmileg nehéz volt elfogadni, ilyen például, hogy a horvát olajvállalat egy tönkrement vállalat" - hangsúlyozta.

    Az elnök elmondta, 2009 és 2010 között az INA valóban nem volt jó állapotban. "Nem tudott fizetni a beszállítóknak, az alkalmazottaknak és az államnak" - közölte, majd hozzátette: az új vezetésnek nagy erőfeszítéseket kellett tenni, hogy javítson a vállalat hatékonyságán és konszolidálja pénzügyeit.

    A Mol Nyrt. 2003-ban, az INA privatizációjakor szerzett 25 százalék plusz egy részvény mértékű részesedést a horvát olajvállalatban, majd 2009-ben megállapodást kötött a horvát kormánnyal, amellyel irányítói jogokat szerzett az INA-ban.

    Az INA korábban sokkal többet fektetett be, mint amennyit egy ekkora vállalat elbírt volna - mutatott rá Áldott Zoltán, egyúttal elutasította azokat a vádakat, miszerint azóta nem voltak beruházások. "Az elmúlt tíz évben 15 milliárd kunát (valamivel több mint 618 milliárd forint) fektetett be az INA" - húzta alá.

    Úgy vélte, három megrázkódtatás volt hatással az INA kilátásaira. Elsőként a szíriai olajmezők elvesztését említette. A szíriai helyzet miatt a Mol irányítása alatt álló horvát társaság 2012 óta feladta ottani mezőit, amelybe előtte 1 milliárd eurót fektetett, de az eszközök jelentős részét leírta a vállalat. Másodikként az új szabályozást említette, az adók és a bányajáradékok növekedését, valamint a gázüzletág veszteségeit. Áldott szerint ez újabb 1 milliárd kuna hiányt okozott az INA-nak. Harmadikként az olaj- és gázár csökkenését jelölte meg.

    Mindezek ellenére a vállalat mindig pozitívan működött, sem likviditási, sem a befektetési problémák nem merültek fel - nyomatékosította Áldott Zoltán.

    Az elnök kifejtette, az INA, az említett nehézségek ellenére, világos stratégiával és távlati tervekkel rendelkezik. "Növelni akarjuk a termelést, megújítani a tartalékokat, ha ezt nem tehetjük meg Horvátországban, akkor külföldre kell mennünk, ami egyelőre nagyon kockázatos" - mondta. A finomítói tevékenységgel kapcsolatban megemlítette, hogy annak fenntarthatónak és nyereségesnek kell lennie.

    A Mol 2013 végén nemzetközi választottbírósági eljárást kezdeményezett a horvát kormány ellen horvátországi befektetéseinek védelmében a washingtoni Beruházási Viták Rendezésének Nemzetközi Központjánál (ICSID), azt állítva, hogy a zágrábi kormány nem teljesítette bizonyos szerződéses kötelezettségeit és vállalásait.

    A horvát kormány válaszul 2014 elején fordult a genfi nemzetközi döntőbírósághoz. A horvát álláspont szerint a Mol korrupció révén szerezte meg az INA irányítását, elmaradtak a részvényesi szerződésben vállalt, a horvát olajfinomítókban eszközlendő Mol-befektetések, és a Mol megsértette a kereskedelmi társaságokra vonatkozó horvát törvényeket.

    A genfi döntőbíróság Horvátországnak a vesztegetésre, a társaságirányításra, valamint a 2003-as részvényesi megállapodás állítólagos megszegésére vonatkozó valamennyi kérelmét elutasította.

    A döntőbírósági határozat után Andrej Plenkovic horvát kormányfő december 24-én rendkívüli sajtótájékoztatón jelentette be, hogy a horvát állam kivásárolja a Mol részesedését az INA-ból.

    A visszavásárlási szándék bejelentése óta Horvátországban arról folyik a vita, Zágráb milyen pénzből tegye ezt meg. A Mollal való tárgyalások lefolytatására a kormány nemrég külön bizottságot hozott létre.

    Szakértők szerint, ha két magánpartnerről volna szó, az érzelmek nem játszanának szerepet. A horvát politikusok egy kunát sem fektettek be az INA-ba, de a nyilvánosságnak meg akarják mutatni, hogy harcolnak a nemzeti érdekekért, ezzel szemben a Mol olyan részvényekkel rendelkezik, amelyeket megvásárolt. A tárgyalások akkor lesznek eredményesek, ha győznek a racionális érvek.