Bankvezetők: nem igaz, hogy a magyar bankrendszer kimagaslóan jövedelmező
Budapest, 2017. április 25., kedd (MTI) - A magyar bankrendszer régiós tekintetben is igen nyereséges volt az elmúlt évben - egyebek mellett ezt a kijelentést vitatták a Magyar Nemzeti Bank alelnökének, Nagy Mártonnak a magyar bankrendszerre vonatkozó elemzéséből a Portfolio "Hitelezés 2017" című szakmai konferenciáján kedden a meghívott bankvezetők.
Bencsik László, az OTP Bank vezérigazgató-helyettese szerint
eltúlzott az a jegybanki adat, hogy tavaly a magyar bankszektor
együttesen mintegy 485 milliárd forint nyereséget mutatott volna
fel. A kimutatásokban szerinte számos egyszeri tétel szerepelt, így
nem igaz az a megállapítás, hogy a magyar bankrendszer kimagasló
jövedelmezőséget ért el. Véleménye szerint a hosszabb távon elérhető
és fenntartható profit a magyar bankrenszerben 150-200 milliárd
forintra rúghat, ami 5-6 százalékos tőkearányos megtérülést jelent.
Bencsik László kiemelte azt is, hogy a magyar bankrendszerben a
nettó kamatrés 2,5 százalékos, ami regionális összevetésben
alacsony. Mindennek következtében a jegybank helyzetértékelése
problématikus, és elgondolkodtató. Ezzel együtt dicséretes az a
teljesítmény, amit az MNB az elmúlt években elért - jelezte az OTP
vezérigazgató-helyettese.
Bencsik László azt is megkérdőjelezte, hogy a bankfiókok számát
nagymértékben csökkenteni kellene, hozzátéve, az ügyfelek igénylik a
fiókokban való kiszolgálást, különösen a lakáshitelek igénylése
során.
Heinz Wiedner, a Raiffeisen Bank távozó vezérigazgatója úgy
vélte: a magyar bankrendszerben tényleg túl sok bank működik, a
magyarországi bankokra ugyanakkor nem nehezedik nyomás a
tekintetben, hogy a bankrenszer konszolidációja bekövetkezzen. Ő is
vitatta, hogy nagyon nyereséges lennének a hazai hitelintézetek.
Heinz Wiedner szerint az univerzális bankoknak arra is figyelmet
kell fordítani, hogy a bankfiókok és a lakossági alternatív
csatornák helyes kombinációját alakítsák ki.
Balog Ádám, az MKB vezégigazgatója rámutatott: az egyes bankok
költségeit nehéz tovább csökkenteni, a bankok a digitalizáció
küszöbén állnak, ez pedig jelentős beruházásokat igényel a
pénzintézetektől. Balog Ádám szerint a digitalizációban is előbbre
kellene tartani, ebbe kell fektetniük leginkább a bankoknak
mostanában. Utalt arra, nem kell félni az úgynevezett "fintech"
cégektől, de arra a pénzintézeteknek fel kell készülniük, hogy egyre
nagyobb számban jelennek meg a pénzpiacon.
Simák Pál, a CIB Bank elnök-vezérigazgatója jelezte: a bankok
költségcsökkentési lehetőségei jelentősen beszűkűltek, a költségek
további mérséklését a nagyaranyú digitalizáció eredményezheti majd,
ehhez azonban számos jogszabály hiányzik. Simák Pál rámutatott: a
válság előtti buborék a lakossági devizahitelezésben és a
projektingatlan-finanszírozásban alakult ki, a lakossági hitelezés
terén most a kamatkockázat jelenthet veszélyt.
Simák Pál szerint a fókuszt arra kellene helyezni, hogy a fix
kamatozású hitelek aránya magas legyen, és a lakosság felkészült
legyen arra, hogy a kamatszint várhatóan emelkedhet a jövőben.
Vida József, a Takarékbank elnök-vezérigazgatója szerint
drasztikus fiókbezárásokat nem, racionalizálást azonban terveznek a
banknál, ez azt eredményezi, hogy 12 takarékszövetkezet marad
várhatóan a magyar piacon. Ezzel párhuzamosan a mostani mintegy 1500
fiókról mintegy 1200-ra csökkenhet a takarékok fiókjainak száma.
Vida József rámutatott: a kkv-k a finanszírozásban napjainkban a
bőség zavarával küzdenek, a kamatmentes visszatérítendő európai
uniós források mellett nehéz a bankok saját hiteleit kiközvetíteni.