Brexit - Brit lap: London külön szabályrendszerrel biztosítaná a City hozzáférését az EU-piachoz
London, 2018. február 17., szombat (MTI) - Szombati brit sajtóértesülés szerint a brit kormány külön szabályrendszerrel szeretné elérni, hogy a londoni City pénzügyi szolgáltatási szektora a brit EU-tagság megszűnése után is hozzáférhessen az Európai Unió egységes belső piacához.
A Financial Times bennfentes forrásai szerint a londoni
elképzelés lényege az, hogy Nagy-Britannia és az EU kölcsönösen
elismerné egymás szabályozói és felügyeleti rendszereit, és külön
megfigyelő mechanizmus is létrejönne bármiféle eltérés
kiküszöbölésére.
Mindehhez társulna egy konfliktusmegoldó rendszer is, amely
különböző kondíciókat határozna meg, például előírhatná a
tőkekövetelmények szigorítását olyan esetekben, amikor a megfigyelő
mechanizmus túl nagy divergenciát tár fel bármely fél részéről a
közösen elismert szabályozói és felügyeleti előírásoktól - áll a
londoni gazdasági napilap szombati beszámolójában.
A Financial Times által idézett források egyike mindezt
"dinamikus, viszonos, kölcsönös elismerési modellnek" nevezte. A
tervet a lap forrásai szerint támogatja Mark Carney, a Bank of
England - a brit jegybank - kormányzója is.
Michel Barnier, az Európai Bizottság Brexit-ügyi főtárgyalója
többször kijelentette, hogy ha Nagy-Britannia kilép az EU egységes
belső piacáról is - ahogy azt a brit kormány tervezi -, akkor nem
lesz lehetséges a londoni City pénzügyi szolgáltatási szektorának
külön hozzáférése e piachoz.
A Financial Times forrásai szerint azonban Theresa May brit
miniszterelnök tárgyalóstábja úgy gondolja, hogy Barnier blöfföl, és
végső soron az EU is kész lesz olyan megállapodásra, amely
biztosítja Európa hozzáférését a mély londoni tőkepiacokhoz.
Michel Barnier legutóbb múlt heti londoni látogatásán jelentette
ki, hogy "óhatatlanul" vámjellegű és egyéb akadályok emelkednek
Nagy-Britannia és az Európai Unió évi 640 milliárd euró értékű
kétoldalú kereskedelmi forgalma elé, ha a brit kormány ragaszkodik
ahhoz az álláspontjához, hogy a brit EU-tagság megszűnése után
kivonul az EU egységes belső piacáról és vámuniójából is.
Barnier hangsúlyozta, hogy ez a szolgáltatási szektor
külkereskedelmére is vonatkozik, beleértve a pénzügyi
szolgáltatásokat.
Január végi londoni látogatásán Emmanuel Macron francia elnök is
arra figyelmeztette a konzervatív párti brit kormányt, hogy
Nagy-Britannia "nem szemezgethet" az EU-val folytatandó
együttműködés előnyeiből, és ha Brexit után is hozzá akar férni az
unió belső piacához, akkor ennek előfeltételeit is teljesítenie
kell. Macron hangsúlyozta: a feltételek közé tartozik az unión
belüli szabad munkaerőmozgás elvének érvényesítése, a további
befizetés az EU-költségvetésbe és az EU-bíróság joghatóságának
elismerése.
A brit kormány éppen azért nem kíván az EU egységes belső piacán
maradni a Brexit után, mert nem akarja tartani magát e
feltételekhez.
Nagy londoni elemzőházak azonban már több tanulmányban felhívták
a kormány figyelmét arra, hogy komoly károkat okozhat, ha a City a
Brexit után nem férne hozzá az EU egységes belső piacához.
A legrészletesebb elemzést erről a kockázatról az Oliver Wyman
globális vállalati tanácsadó cég készítette. A ház modellszámításai
szerint a legrosszabb forgatókönyvek megvalósulása esetén az
EU-piachoz kötődő üzleti aktivitás a londoni pénzügyi szolgáltatási
szektorban 40-50 százalékkal zuhanna, és ez a tovagyűrűző másodlagos
hatásokkal együtt 38 milliárd font (több mint 13 ezer milliárd
forint) bevételkieséssel és 75 ezer munkahely megszűnésével járhat a
Cityben.