Brexit - Macron: London nem szemezgethet az EU-val folytatandó együttműködés előnyeiből
London, 2018. január 20., szombat (MTI) - A francia elnök szerint a brit üzleti szektor csak akkor férhet hozzá maradéktalanul a brit EU-tagság megszűnése után is az Európai Unió egységes belső piacához, ha Nagy-Britannia az ehhez kötődő szabályrendszer egészét teljesíti, "nem szemezgethet" az EU-val folytatandó együttműködés előnyeiből.
Emmanuel Macron a BBC televízió vasárnapi politikai
magazinműsorának adott interjút, amelynek egyes részleteit a BBC már
szombaton ismertette.
Macron, aki csütörtökön tett hivatalos látogatást
Nagy-Britanniában, az interjúban kijelenti, hogy London "nem
szemezgethet" az EU-val folytatandó együttműködés - különösen a
belső piaci hozzáférés - előnyeiből a szabályok teljesítése nélkül,
mivel ez az EU egységes belső piacának lebontásával érne fel.
A francia elnök szerint ezért ha Nagy-Britannia a Brexit után is
hozzá akar férni a belső piachoz, akkor ennek az előfeltételeit is
teljesítenie kell. Ezek közé tartozik az unión belüli szabad
munkaerőmozgás elvének érvényesítése, a további befizetés az
EU-költségvetésbe és az EU-bíróság joghatóságának elismerése.
Macron ezt már a csütörtöki látogatását lezáró, Theresa May brit
miniszterelnökkel tartott közös sajtóértekezletén is egyértelművé
tette. Kijelentette ugyanis: ha a brit gazdaság, különösen a londoni
City pénzügyi szektora a brit EU-tagság megszűnése után is jelen
akar lenni a belső EU-piacon, annak az az ára, hogy London továbbra
is hozzájárul az uniós költségvetéshez, és elismeri unió bíróságának
joghatóságát, mivel "a szabályok ezt diktálják".
Macron szerint nincs helye a hozzáférésnek az egységes belső
piachoz más országoktól eltérő feltételekkel.
A brit kormány Brexit-stratégiájának sarkalatos eleme, hogy
Nagy-Britannia nemcsak az Európai Unióból, hanem az EU egységes
belső piacáról és a vámunióból is kivonul, mivel nem akarja
teljesíteni azokat a feltételeket - köztük a szabad munkaerőmozgás
engedélyezésének kötelmét -, amelyek e két integrációs
szerveződéshez kötődnek.
A brit kormány ugyanakkor átfogó, a pénzügyi szolgáltatásokra is
kiterjedő szabadkereskedelmi megállapodásra törekszik az EU-val.
A francia elnök azonban a vasárnapi BBC-interjúban kijelenti: ha
Nagy-Britannia valóban úgy dönt, hogy nem teljesíti a hozzáférés
feltételrendszerét, akkor nem lesz teljes körű hozzáférése az
Európai Unió egységes belső piacához, és ez a londoni pénzügyi
szektorra is vonatkozik.
Hozzátette ugyanakkor, hogy nem lenne értelme "lekapcsolni" a
City pénzügyi szolgáltatási szektorát az EU-ról, mivel a City része
az Európai Unió teljes finanszírozási rendszerének.
A Cityt terhelő Brexit-kockázatokra nagy londoni elemzőházak is
felhívták már a figyelmet.
A legrészletesebb elemzést erről a kockázatról az Oliver Wyman
globális vállalati tanácsadó cég készítette. A ház modellszámításai
szerint a legrosszabb forgatókönyvek megvalósulása esetén az
EU-piachoz kötődő üzleti aktivitás a londoni pénzügyi szolgáltatási
szektorban 40-50 százalékkal zuhanna, és ez a tovagyűrűző másodlagos
hatásokkal együtt 38 milliárd font (több mint 13 ezer milliárd
forint) bevételkieséssel és 75 ezer munkahely megszűnésével is
járhat.
Egy másik elemzőház, a Centre for London tanulmánya szerint
pedig ha London pénzügyi központja elveszíti hozzáférését az Európai
Unió egységes belső piacához, az 70 ezer citybeli pénzügyi
szolgáltatási munkahely megszűnéséhez vezethet. A cég szerint ez
katasztrófával érne fel, mivel London teljes önálló exportján belül
a pénzügyi és egyéb kapcsolódó szolgáltatások exportjának értéke
eléri az évi 100 milliárd fontot, a londoni gazdaság teljes
exportjának 50 százalékát.