Orbán: erőforrást látunk a roma közösségben
Budapest, 2018. január 20., szombat (MTI) - A kormány erőforrást, nem pedig áldozatot lát a magyarországi roma közösségben - mondta Orbán Viktor miniszterelnök szombaton a Keresztény Roma Szakkollégiumi Hálózat hallgatói és alumnitalálkozóján, a Magyar Tudományos Akadémián.
"Nézőpontunk szerint a romák nem segélyen, tehát más adófizetők
pénzén tengődő, magatehetetlen kisebbség (...), hanem olyan magyar
állampolgárokról beszélünk, akiknek élhető jövőt, lehetőséget tudunk
adni itt, a szülőföldjükön" - fogalmazott a kormányfő.
Megjegyezte: Magyarországon hosszú időn át az volt a
közhangulat, hogy a romák beilleszkedése, felzárkóztatása
reménytelen ügy. A mostani találkozó viszont arról szól, hogy ez nem
így van, "igenis van remény, csak dolgozni kell érte" - jelentette
ki.
A kormány szerint lehetőséget kell adni azoknak, akik keresik,
mert akkor lesz igazságos a világ, ha mindenki előtt kinyílik egy
lehetőség - mondta a miniszterelnök.
Orbán Viktor azt is hangsúlyozta, hogy Magyarországon ma csak
két útja van a felemelkedésnek: a munka és a tanulás, ha pedig a
kettő összekapcsolódik, az külön szerencse.
Az elmúlt évek gazdasági fejlődésének köszönhetően
Magyarországon aki tud és akar, az dolgozhat, de "az akarat
felélesztéséhez az kell, hogy az emberek értelmét lássák a
munkájuknak" - fogalmazott a kormányfő, aki szerint a munkának
emberformáló hatása is van, helyreállítja az önbecsülést, hasznos és
tartalmas életet biztosít.
A tanulással kapcsolatban felidézte a Keresztény Roma
Szakkollégiumi Hálózat 2011-es elindítását, amelyet az a szándék
vezérelt, hogy elősegítsék a társadalmi felzárkózás ügyét. A
végzettek több mint 90 százaléka dolgozik - mutatott rá, kiemelve
azt is, hogy folyamatosan javul a roma népesség iskolai
végzettségének szintje.
A kormányfő ígéretet tett arra, hogy garantálják a program
folytatását, az idei költségvetésben plusz 140 millió forintot
biztosítanak, 2019-től pedig várhatóan évi 550 millió forint áll
rendelkezésre.
A résztvevőkhöz, a "leendő fiatal roma vezetőkhöz" szólva Orbán
Viktor megjegyezte azt is, hogy a jelenlegi állami vezetők közül a
köztársasági elnök, a házelnök, a miniszterelnök, a nemzetgazdasági
miniszter és a nemzeti fejlesztési miniszter is mind szakkollégisták
voltak. "Ennél biztatóbbat nem tudok önöknek mondani" - tette hozzá.
Beszédében több kormányzati intézkedést is megemlített, így
például a 3 éves kortól kötelező óvodáztatást, a széles körben
ingyenes gyermekétkeztetést és tankönyveket.
Az óvodáztatással kapcsolatban azt mondta, ez egy áttörés, mert
mérsékelni lehet vele az iskolába lépéskor meglévő hátrányokat, és
úgy nagyjából azonos eséllyel "futhatja be" mindenki a maga
pályáját. Magyarország az egyetlen olyan európai ország, ahol a
gyermekeknek hároméves kortól kötelező óvodába járniuk - tette hozzá
a miniszterelnök.
Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere köszöntőjében
arra hívta fel a figyelmet, hogy egy ország tartósan csak akkor
erősödhet, ha minden polgára együtt és külön-külön is léphet előre.
A magyarországi cigányság ügyében nagy adósságok halmozódtak fel az
elmúlt évtizedekben, hiányzott az őszinte beszéd és az akarat -
mondta a tárcavezető.
Kiemelte ugyanakkor, hogy a 2011-ben kötött szövetséggel
létrejöhetett a Keresztény Roma Szakkollégiumi Hálózat. Példaként
említette, hogy ennek is köszönhetően az elmúlt három évben
megduplázódott a felsőoktatásban tanuló romák száma.
"A magyarországi cigányság ügye fontosabb annál, mint hogy
kizárólag a cigányokra bízzuk. És a magyarországi cigányok ügye
fontosabb annál, mint hogy kihagyhatnánk belőle a magyarországi
cigányságot. Csak együtt tudunk előrelépni" - fogalmazott Balog
Zoltán az egymásrautaltságról.
A találkozón - ahol több végzett hallgató is bemutatta életútját
- a történelmi egyházak vezetői mondtak imát és áldást, és
köszöntötte a résztvevőket Ursula Mannle, a Hanns Seidel Alapítvány
elnöke is.
A Keresztény Roma Szakkollégiumi Hálózat - mint honlapján
olvasható - önálló keresztény cigány szakkollégiumokból álló
hálózat. A szakkollégiumokat külön-külön a történelmi egyházak
tartják fenn, önálló szervezeti és működési szabályzattal,
tanulmányi programmal és tanári karral rendelkeznek. Céljuk
sokoldalúan képzett, szakmai munkájában magas szintre törekvő, a
továbbfejlődésre nyitott, elkötelezett, cigány identitásukat is
vállaló, keresztény értelmiségiek nevelése.
(FOTÓ)