Brexit - Tárgyalási iránymutatás: nem lehet különalkukat kötni, az EU egységesen lép fel - FRISSÍTETT (új: Tusk máltai nyilatkozata)
Budapest/Brüsszel, Valletta, 2017. március 31., péntek (MTI) - Az Egyesült Királyság nem tárgyalhat külön, és nem is köthet különalkukat az uniós tagállamokkal, az EU egyként és egységesen fog fellépni a brit kilépéséről szóló tárgyalásokon - áll abban a kiszivárgott szövegtervezetben, amelyet Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke készített a kiválási tárgyalásokról szóló iránymutatásként, és küldött szét a tagállamok kormányainak pénteken.
A dokumentum leszögezi: "semmiről nincs megállapodás, amíg nincs
mindenről megállapodás", vagyis nem lehet részenként megállapodni a
kilépés feltételeiről.
Tusk tárgyalási iránymutatása az EU és az Egyesült Királyság
(Nagy-Britannia) jövőbeni kapcsolatáról úgy fogalmaz, hogy arról
majd csak akkor lehet megállapodni, ha a kilépő ország már nem tagja
az uniónak, a megállapodás előkészítése mindazonáltal már a kiválási
tárgyalások második szakaszában megkezdődhet, ha az első fázis
megfelelően halad.
Donald Tusk nem mulasztotta el emlékeztetni a tagállamokat: arra
is fel kell készülni, hogy a kilépési tárgyalások kudarccal
végződnek.
A 9 oldalas javaslat felvezetője rámutat, hogy a britek döntése
a kilépésről bizonytalanságot kelt, és zavarokat okozhat, főleg
Nagy-Britanniában, de az EU többi országában is.
A szövegtervezet megerősíti az Európai Tanács korábbi döntését,
hogy az EU szoros partnerségre törekszik, a megállapodásnak a jogok
és kötelezettségek egyensúlyán kell alapulnia, nem lehet
"kimazsolázni" az egységes piac egyes elemeit, és az Egyesült
Királyság az unión kívül nem élvezheti ugyanazokat a kiváltságokat
és jogokat, mint a tagok.
Az iránymutatásban az áll: a tárgyalások célja, hogy a kilépés
folyamata rendezett legyen. Az első fázisban "ki kell bogozni" az
Egyesült Királyságot az unióból, s mindazokból a jogokból és
kötelezettségekből, amelyek tagállamként vonatkoznak rá. Emellett a
lehető legnagyobb bizonyosságot és tisztánlátást kell biztosítani az
állampolgároknak, a vállalkozásoknak és minden érintettnek.
A második fázisban megkezdendő tárgyalásokról a kiválás utáni
kapcsolatokra vonatkozóan Tusk javaslata világosan fogalmaz: akkor
köthetők átmeneti megállapodások részkérdésekben, ha az az unió
érdekét szolgálja, s ezek csakis határozott időre szóló egyezségek
lehetnek.
A tárgyalásokon kiemelt kérdésként kezelik majd az Egyesült
Királyságban és az unióban élő uniós és brit állampolgárok jogainak
és jogállásának ügyét. Erre kikényszeríthető és nem diszkriminatív
garanciákat kell alkotni - áll a dokumentumban.
Nem hagy kétséget az iránymutatás afelől, hogy az Egyesült
Királyság kilépésével London elveszíti minden olyan egyezményből
fakadó jogait és kötelezettségeit, amelyeket az Európai Unió kötött.
Az ilyen nemzetközi megállapodások a jövőben csak az EU 27 tagjára
vonatkoznak majd.
A Máltán tartózkodó Donald Tusk pénteken, Joseph Muscat máltai
miniszterelnökkel tartott sajtótájékoztatóján hosszan beszélt a
javaslatról. Négy dolgot emelt ki: az állampolgárok jogainak
rendezését, a jogi vákuum kialakulását az uniós jog hatályának
megszűnése nyomán az Egyesült Királyságban, a brit és uniós pénzügyi
vállalások teljesítését, valamint azt, hogy "rugalmas és kreatív"
megoldást kell találni az ír-észak-ír határ helyzetére, miután a
brit kilépéssel az ír szigeten az unió külső határa fog húzódni.
Ha ezen a négy területen sikerül haladást elérni, akkor
kezdődhet meg az egyeztetés a "válás" utáni viszonyról - húzta alá
Tusk. "Nem fogunk a két kérdésről párhuzamos tárgyalásokat kezdeni,
ahogyan azt az Egyesült Királyságban néhányan javasolták" -
hangsúlyozta az Európai Tanács elnöke.
"A tárgyalások nehezek, bonyolultak és többször konfliktusosak
lesznek. Ez megkerülhetetlen. A 27 tagú Európai Unió nem fog arra
törekedni, hogy megbüntesse az Egyesült Királyságot. A Brexit
önmagában elég nagy büntetés" - hangoztatta Donald Tusk.