Eltér az elemzők véleménye a monetáris politika további irányairól
Budapest, 2018. május 22., kedd (MTI) - Az elemzők véleménye eltér a monetáris politika további irányairól, ez derül ki azokból a kommentárokból, amelyeket a kamatdöntés után küldtek el az MTI-nek.
A monetáris testület, az elemzői várakozásoknak megfelelően,
kedden nem változtatott a jegybanki alapkamat 0,9 százalékos
szintjén, és a kamatfolyosón sem.
Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője úgy ítélte meg: mivel a
jegybank legutóbbi előrejelzése szerint 2019 közepétől tartósan
elérhető a 3 százalékos inflációs cél, ezért a monetáris tanács
megítélése szerint a laza monetáris kondíciók tartós fenntartása
szükséges. Kiemelte: így a monetáris kondíciók szigorítására nem
számítanak a jövő év közepéig, akkor is először a nem-konvencionális
eszközök visszavonására kerülhet sor, majd azt követheti az
alapkamat lassú, fokozatos emelése, amely azonban 2020 közepéig
változatlan maradhat.
Rámutatott: az MNB-nek egyelőre nem adhat okot aggodalomra a
feltehetően átmeneti forintgyengülés. A forint gyengülése,
párhuzamosan az olajárak emelkedésével, támogathatja a jegybankot az
inflációs cél elérésében - fejtette ki.
Suppan Gergely jelezte: a tartósan laza magyarországi monetáris
kondíciókat a nemzetközi környezet egyre kevésbé támogatja, noha a
gyenge inflációs nyomás miatt az amerikai jegybank szerepét betöltő
Fed lassú ütemben folytathatja a kamatemeléseket, miközben az idén
szeptemberig folytatódik az EKB eszközvásárlási programja is havi 30
milliárd euró összeggel. Rámutatott: kamatemelésre 2019 második
feléig nem lehet számítani.
Németh Dávid, a KH Bank Zrt. vezető makrogazdasági elemzője a
kamatdöntés után küldött kommentárjában kiemelte: ha tartóssá válik
a kockázatkerülés a nemzetközi piacokon, akkor a jelenleginél
szigorúbb irányba tehet lépéseket a jegybank.
Jelezte: a forint gyengülése nem meglepő, mert a nemzetközi
piacokon a dollár erősödött, részben az amerikai kamatemelési
várakozások miatt. Az argentin és a török gazdaság problémái miatt
felerősödtek a félelmek, ezért a feltörekvő piaci devizák, köztük a
forint piacán is az eladók kerültek többségbe. A kockázatkerülés a
magyar állampapír-piaci hozamokon is látszik: a kötvények másodpiaci
hozama május eleje óta 50-60 bázisponttal nőtt - fűzte hozzá. Németh
Dávid közölte: hétfőn megközelítette az euró árfolyama a 320
forintos szintet, ebben szerepe volt annak is, hogy a magyar
bankközi piac az ünnep miatt zárva volt, így alacsony likviditás
mellett könnyű volt elmozdítani az árfolyamot.
Németh Dávid úgy vélte, bár a mostani forintgyengülésnek
nemzetközi okai vannak, figyelembe kell venni, hogy a forintnak ma
már gyengébbek azok a támaszai - így például a folyó fizetési
mérlegben felhalmozódó többlet mérséklődik, miközben az infláció
gyorsul -, amelyek a korábbi években stabilan tartották vagy az
erősödés irányába terelték az árfolyamot.
Varga Zoltán, az Equilor senior elemzője rámutatott: az elmúlt
hetekben intenzív tőkekiáramlás indult meg a feltörekvő piacokról az
Egyesült Államok felé, Argentínában és Törökországban súlyosabb a
helyzet, de a kevésbé sérülékeny országok devizái is jelentős
mértékben gyengültek, a lengyel zloty, a dél-afrikai rand, és
természetesen a forint is. A folyamat jól látható a magyar
állampapír-piaci hozamok alakulásán is, a 10 éves lejáratra szóló
magyar hozam 3 százalék fölé emelkedett.
Közölte: az MNB továbbra is 2019 közepére várja az inflációs
célszint fenntartható elérését, véleményük szerint az olajárfolyam
emelkedése, illetve a forint gyengülése felfelé mutató kockázatot
jelenthet az inflációs pályára nézve. Ha a forintgyengülés
folytatódik, hosszabb távon könnyedén átírhatja az infláció
alakulását - fűzte hozzá.
Elmondta, az euró forintárfolyama meghatározó szinteket ért el,
kiemelt jelentőségű a 318-as ellenállási szint, amennyiben
szignifikánsan áttörné, további forintgyengülés jöhet. Abban
biztosak lehetünk, hogy a volatilitás továbbra is magas lesz -
jelezte Varga Zoltán.
Nyeste Orsolya, az Erste Bank Hungary Zrt. makrogazdasági
elemzője úgy vélte: a monetáris tanács keddi közleménye "igen
erősen" fejezte ki az MNB elkötelezettségét a laza monetáris
politika fenntartásának irányába, ennek megfelelően nem változtatnak
alap-előrejelzésükön, amely szerint a bankközi kamatok még 2019
folyamán is alacsonyan maradnak.
Rámutatott: a laza monetáris politika folytatására lehetőséget
nyújt, hogy az Európai Központi Bank monetáris politikája vélhetően
még egy jó ideig támogató marad. Ha azonban a nemzetközi környezet
változékonysága fennmarad, s a kockázati prémiumok tartósan magasabb
szinten stabilizálódnak, a forint árfolyama jóval hullámzóbbá válhat
- mondta Nyeste Orsolya.
Jobbágy Sándor, a CIB Bank elemzője közölte: amennyiben a most
tapasztalt piaci mozgások visszarendeződését, a volatilitás
csökkenését tapasztalják a következő hetekben, úgy továbbra is az
alapkamat, az egynapos betéti kamat változatlanságára lehet
számítani belátható időn belül. A belföldi fundamentumokat és a
külső környezetet is figyelembe véve, a laza monetáris kondíciók
normalizálása legkorábban 2019-ben kezdődhet, de a kilátások
felülvizsgálatát eredményezheti az EKB várt iránymutatása a
szeptembert követő monetáris politikáról - elemezte a szakértő.