Emléknap - Hoppál Péter: szabad ország csak szabadon beszélhet a múltjáról
Pécs, 2017. február 25., szombat (MTI) - Szabad ország csak szabadon beszélhet a múltjáról, amelynek elszenvedője volt - mondta a kultúráért felelős államtitkár szombaton, a kommunizmus áldozatainak emléknapján a Kovács Béla egykori kisgazda politikusról elnevezett pécsi általános iskolában tartott megemlékezésen.
Hoppál Péter Kovács Béla hetven évvel ezelőtt történt
elhurcolásáról azt mondta: e törvénytelen tett mindenki előtt
nyilvánvalóvá tette, hogy totális diktatúra épül, amely porig
rombolja a Magyarországot csaknem ezer éven át meghatározó
értékrendet.
A magyar emberek sorsa ekkor vált "egy beteges ideológia
prédájává, játékszerévé" - emelte ki hozzátéve, hogy e napon "olyan
dermedt félelem költözött a szívekbe, amelyet újabb és újabb
generációk tudnak csak kioltani nagy bátorsággal, munkával és sok
sikerrel".
Az emlékezés szükségességére térve kijelentette: ma már nem
vonható kétségbe, hogy "a kommunizmus és a fasizmus pusztítása
között nincs különbség", de ez nem volt mindig így. "Voltak, akik
nem kívántak szembe nézni a múlttal hazug örökséget hagyva a
következő nemzedékekre" - hangoztatta Hoppál Péter, majd felidézte:
a kommunizmus pusztításába világszerte csaknem százmillió ember halt
bele, és felbecsülhetetlen azok száma, akiknek életét a diktatúra
megnyomorította.
Emlékeztetett arra, hogy a második világháborút követően több
mint 700 ezer embert hurcoltak Magyarországról szovjet
munkatáborokba, s az embertelen munka és a körülmények következtében
"csak töredékük térhetett haza".
Hoppál Péter szerint az emlékezetpolitikában fordulópontot, mint
fogalmazott "a félelem és hallgatás végét" jelentette a Terror Háza
Múzeum megnyitása, a Nemzeti Emlékezet Bizottsága tevékenysége, a
kommunizmus áldozatainak emléknapja, és a Gulág-emlékév.
A Független Kisgazdapárt egykori főtitkárának, Kovács Bélának a
pozitív megítélése örök érvényű, megkérdőjelezhetetlen a magyar
történelem alakjai között - jelentette ki a megyeszékhely
szülöttéről szólva. "Őt tartása, tehetsége, örökérvényű
értékkövetése, küzdelmes, dolgos életútja és jó értelemben vett
ambíciója emelte ki kortársai közül, akit megpróbáltatásai,
igazságtalan elítélése és meghurcoltatásai közepette is szilárdan
őrzött értékrendje tett mártírrá, egyben példaképpé" - méltatta.
Egyúttal bejelentette: 45 millió forintból országos emlékpontot
alakítanak ki az egykori politikus Patacs városrészben található
szülőházában.
A megemlékezést követően a résztvevők koszorúkat helyeztek el a
Kovács Béláról elnevezett iskola falán, majd átsétáltak az egykori
kisgazda főtitkár közeli szülőházához.
Páva Zsolt (Fidesz-KDNP), Pécs polgármestere az emlékpont
alapkőletételénél azt mondta: a szülőházban elsősorban a fiatalok
megismerkedhetnek majd a kisgazda politikus életútjával,
pályafutásával és a második világháború utáni évek történéseivel. A
városvezető jelezte: a speciális oktatási helyszínként is
funkcionáló emlékpont célja a Kovács Bélához kapcsolódó tárgyi
emlékek, dokumentumok összegyűjtése és bemutatása.
Komor István, a baranyai megyeszékhely kulturális és
közművelődési intézményinek túlnyomó többségét integráló Zsolnay
Örökségkezelő Nonprofit Kft. üzemeltetési igazgatója közölte: a
jelenleg leromlott állapotú épületet Keresztes Béla építész tervei
alapján felújítják és 30-40 fő befogadására képes múzeumpedagógiai
helyiséggel is bővítik.
Az emlékpont a tervek szerint még az idén megnyílik - közölte az
eseményen, amelyen az alapkőletételt megelőzően időkapszulát is
elhelyeztek.
Az Országgyűlés 2000-ben nyilvánította február 25-ét a
kommunizmus áldozatainak emléknapjává, annak emlékére, hogy 1947-ben
ezen a napon tartóztatták le jogellenesen, majd hurcolták el a
Szovjetunióba Kovács Bélát, a Független Kisgazdapárt főtitkárát. A
politikusról a pécsi önkormányzat döntése értelmében öt éve nevezték
el a helyi Pázmány Péter utcai általános iskolát.