Emléknap - Pásztor Győző kanonok, dabas-sári plébános kapta az idei Hit pajzsa díjat
Budapest, 2017. február 25., szombat (MTI) - Pásztor Győző kanonok, dabas-sári plébános kapta idén a Parma fidei - Hit pajzsa díjat. A kommunizmus áldozatainak emléknapja alkalmából évente odaítélt elismerést Spányi Antal székesfehérvári megyés püspök és Bolberitz Pál egyetemi tanár, a díj első kitüntetettje adta át szombaton Budapesten.
Szabó István, a Pest Megyei Közgyűlés elnöke köszöntőjében
hangsúlyozta: Magyarországnak nem a rendszerváltó politikusok
egyezsége hozott változást, hanem azoknak az embereknek a bátorsága,
akik a némaság idején megszólaltak, akik vállalták hitüket, az
együttérzést és a cselekvést a "közöny és a passzív elfogadás"
napjaiban.
Úgy fogalmazott: "azért állhatunk ma itt, mert volt néhány bátor
ember, aki életben tartotta a fényt, és vigyázott arra, ami jó: a
közösségre, a hitre, a családokra és a nemzeti örökségre".
Szabó István kitért arra: fontos, hogy a kommunizmus emléke ne
váljon "csak történelemmé". "Ne engedjük, hogy az idő könyvekbe
száműzze a valóságot", ahol "a mennyiség olyan függöny, ami jól
mutat", de eltakarja az emberek emlékeit.
A kommunizmus nem "színpadi tragédia", hanem bűn, emberek
követték el emberek ellen, mint ahogy emberek voltak azok is, akik
vállalták, hogy szembeszállnak velük.
Bolberitz Pál a díjazottat méltatva ismertette: Pásztor Győző
1933-ban született Újpesten. Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen
1955-ben végzett matematika-fizika szakon. A teológiát Egerben
végezte, 1961-ben szentelték pappá.
A pártállam titkosszolgálata felfigyelt rá, nem végezhetett
lelkipásztori szolgálatot, ezért a Fővárosi Vízműveknél lett
vízóra-leolvasó. Később Kiskunhalason, majd Hódmezővásárhelyen volt
káplán, 1981 óta plébános a Pest megyei Dabas-Sáriban.
Pásztor Győző mindig szívügyének tekintette az ifjúság
formálását, ezért 1993-ban újraalapította a katolikus általános
iskolát Sáriban. Ezzel "nagy vihart kavart a rendszerváltás utáni
Magyarországon, különösen a baloldali sajtóban". Pásztor Győző
azonban "erős hittel állta a sokszor nemtelen, igaztalan
támadásokat" - hangzott el.
Pásztor Győző az elismerést megköszönve elmondta: felszentelése
után 28 évet kellett várnia, hogy papként az oltárhoz állhasson.
Felidézte: a Fővárosi Vízművekhez más, szolgálattól eltiltott
paptársát is sikerült beprotezsálnia, így abban az időben Budapesten
öt felszentelt pap dolgozott vízóra-leolvasóként.
Később, már alföldi falvakban szolgálva akár egyetlen hittant
tanuló diák kedvéért is elmotorozott a tanyasi iskolákba, mert a
hitoktatásban látta a jövő zálogát. És az egy hittanos mellett
ilyenkor a többi diák is láthatott hetente egyszer egy papot -
mondta.
Pásztor Győző kitért arra: Dabas-Sáriban a kommunizmus idején
államosított katolikus általános iskola újraalapítását azért
tartotta fontosnak, mert tudta, hogy heti egy-két hittanóra nem
képes ellensúlyozni a heti harminc órában tanító vallásellenes
tanárok munkáját, és a tankönyvekét, amelyek szerint a tudomány és a
hit nem összeegyeztethető.
"A hit pajzsa őrzött életemben, amikor támadtak és azzal védtem
híveimet", amikor őket bántották - fogalmazott Pásztor Győző.
A Hit pajzsa díjat - amelyet a kommunizmus áldozatainak
emléknapja alkalmából adományoznak 2002 óta minden évben - Horváth
Béla kisgazda országgyűlési képviselő és Gyurkovics Tibor író
alapította. A díjat azoknak az egyházi személyiségeknek ítélik oda,
akik a kommunista diktatúra alatt is hűségesek maradtak hitükhöz.
Az elismeréssel járó vörösréz pajzs Madarassy István ötvösművész
munkája.