Felmérés: a romániaiak 37 százaléka választana magyar államfőt az országnak
Kolozsvár, 2017. február 24., péntek (MTI) - Egy közvélemény-kutatás szerint adott körülmények között a romániai lakosság 37 százaléka választana magyar államfőt az ország élére.
Az IRES közvélemény-kutató társaságnak a kisebbségekhez való
viszonyulás kérdéseit vizsgáló, január 31. és február 2. között
készített reprezentatív felmérését a Sinteza kolozsvári folyóirat
közölte pénteki számában. Az államfőre vonatkozó kérdés pedig
azoknak a kérdéseknek a sorában jelent meg, amelyekkel bizonyos
kisebbségi csoportok társadalmi elfogadását próbálták mérni a
kutatás készítői.
A kérdéssorból az derült ki, hogy a megkérdezettektől eltérő
szexuális orientációjú személyekkel, továbbá a romákkal szembeni
elutasítás a leghangsúlyosabb. A magyaroknál jobb a megítélése a
németeknek, a testi fogyatékkal élőknek, az időseknek, a
fiataloknak, valamint a megkérdezettől eltérő vallásúaknak.
A válaszokból kiderül, hogy adott esetben a megkérdezettek 44
százaléka választana magyar polgármestert, 37 százaléka magyar
államfőt, és 47 százaléka magyar parlamenti képviselőt. Ugyanakkor
47 százalék elfogadná, hogy magyar családtagja, 72 százalék, hogy
magyar szomszédja, 71 százalék, hogy magyar munkatársa, 68 százalék,
hogy magyar barátja, 62 százalék pedig hogy magyar főnöke legyen.
Valamennyi kérdésben a német kisebbséghez tartozókkal szemben
kisebb, a romákkal szemben pedig nagyobb távolságtartást mért az
IRES.
A 3,1 százalékos hibahatárral számoló felmérés szerint a
romániaiak toleránsnak, közlékenynek, nyitottnak, az új dolgok
befogadására hajlamosnak tekintik magukat a csoportjukon kívüli más
személyekkel való összehasonlításban. A megkérdezettek negyven
százaléka azonban azt válaszolta, hogy nem volt kisebbségi
élethelyzetben. Ezt az élethelyzetet 35 százalék élte meg többször,
húsz százalék kevés alkalommal, négy százalék pedig csak egyszer.
A megkérdezettek 30 százaléka ugyanakkor azt állította, hogy
bizonyos szempontból kisebbséginek érzi magát a társadalomban. Ezek
45 százaléka politikai meggyőződése miatt, 32 százaléka életvitele,
27 százaléka egészségi állapota, 21 százaléka a neme, 15 százaléka a
vallása, 13 százaléka az étkezési szokásai, ugyanennyi a kinézete,
három százaléka a szexuális orientációja, két százaléka pedig az
etnikai hovatartozása miatt érezte már kisebbséginek magát.
A kutatás kérdéssorral próbálta mérni, hogy mi történik, ha egy
kisebbségi csoport érvényesíti az akaratát azzal a többséggel
szemben, amelyhez a megkérdezett is tartozik. A megkérdezettek 48
százaléka azt válaszolta, hogy a többség javára próbálja változtatni
a helyzetet, 42 százalék viszont kijelentette: elfogadja a
helyzetet, és alkalmazkodik hozzá.
A megkérdezettek elsöprő többsége úgy vélte, hogy több mint tíz
százalékot kell kitegyen egy kisebbség ahhoz, hogy döntően tudja
befolyásolni a történéseket. A válaszadók 55 százaléka azonban úgy
vélte, hogy a kisebbségek kis mértékben (43) vagy egyáltalán (12)
nem befolyásolhatják a többséget. Több mint egyharmad látta úgy,
hogy a kisebbségeknek igazodniuk kell a többség véleményéhez és
értékeihez.
A válaszadók 15 százaléka szerint Romániában a más etnikumúak
kedvezményezettek, 57 százalékuk viszont a román nemzetiségűek
kedvezményes helyzetét tartotta igaznak. A más vallásúak
kedvezményezett voltát csak hat százalék vélelmezte, míg 58 százalék
az ortodox vallásúakat tartotta kedvezményezetteknek.
A felméréshez kapcsolódó véleménycikkében Vasile Dancu volt
miniszterelnök-helyettes, a közvélemény-kutató intézet vezetője úgy
vélte, hogy "a románok defenzív és konformista" viszonyulásának
köszönhetően elég könnyű többséget kialakítani Romániában. Azt is
megjegyezte azonban, hogy csaknem kétharmados többség tekinti úgy,
hogy a kisebbségek csak a saját érdekeiket nézik, és törekvéseik nem
találkoznak a többség törekvéseivel.