FM: Magyarország uniós forrásainak jelentős része a közös agrárpolitikának köszönhető
Budapest, 2017. május 25., csütörtök (MTI) - A 2020-ig Magyarországra érkező európai uniós források több mint 36 százaléka az unió közös agrárpolitikájának (kap) köszönhető - mondta Feldman Zsolt, a Földművelésügyi Minisztérium (FM) agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács (NFFT) csütörtöki ülésén Budapesten.
A helyettes államtitkár kiemelte: a tárca a mezőgazdasági
termelés és az élelmiszergazdaság szempontjából kedvezően ítéli meg
a közös agrárpolitikát. Hozzátette: az Európai Unió (EU) által
folytatott agrárpolitika tekinthető világszinten is az egyik
leginkább környezettudatosnak és fenntarthatónak, ugyanis érdemben
hat a vidéki szegénység ellen, valamint a fenntartható, megfizethető
élelmiszer-előállítást is segíti. Feldman Zsolt
ugyanakkor közölte: "ha a magyar mezőgazdaságra dinamikusan fejlődő,
egészséges élelmiszert előállító, fenntartható ágazatként akarunk
tekinteni, akkor az ágazatnak egyebek mellett meg kell felelnie a
technológiai forradalmaknak és hatékonnyá kell válnia". Szólt
arról is, hogy a mezőgazdaság, az élelmiszer-gazdaság egy olyan
terület, amely a fenntarthatóság mindhárom - gazdasági, társadalmi,
környezeti - aspektusát lefedi, hiszen ahhoz, hogy az ágazat
működőképes legyen, gazdasági, társadalmi és környezeti
fenntarthatóságra is szükség van. A közös agrárpolitikában ezt
szolgálja a gazdálkodóknak nyújtott anyagi támogatás, a
vidékfejlesztési programok, valamint azok a piaci intézkedések,
beavatkozások, amelyek kezelik például a klimatikus természeti
csapások okozta terméskiesést. Érdiné Szekeres Rozália, az FM
főosztályvezetője a biológiai sokféleség megőrzésének nemzeti
stratégiájáról elmondta: a stratégia követi az EU hasonló témájú
programját és a 2015-2020-as időszakra terjed ki. Hozzátette: a
stratégiában olyan területeket emeltek ki, mint a természetvédelmi
oltalom alatt álló területek (Natura 2000 területek) védelme, a táj
diverzitás, zöld infrastruktúra, ökoszisztéma szolgáltatások
fenntartása, fenntartható erdő, vad és vízi erőforrások védelme,
valamint az inváziós fajok elleni védelem. A főosztályvezető
megjegyezte: Magyarország területének 9,1 százaléka tekinthető
védett területnek, a Natura 2000 területek pedig 21,4 százalékát
fedik le. Ezen felül beszámolt még a génmegőrzéssel foglalkozó
két intézményről is: a Haszonállat-génmegőrzési Központról, amely az
őshonos házi állatokkal foglalkozik, illetve a Tápiószelén található
Növényi Diverzitás Központról, amely a világ 13. legnagyobb növényi
génmegőrzési központja és nagyon fontos stratégiai bázisa az
országnak. A kormány 2007-ben hozta létre a NFFT-t, amely a
fenntartható fejlődés kérdéskörében egyeztető, véleményező,
javaslattevő testület. A tanács élén az Országgyűlés mindenkori
elnöke, jelenleg Kövér László áll. A csütörtöki ülést az NFFT
társelnöke Náray-Szabó Gábor, akadémikus vezette le.