Paksi bővítés - Megtagadta Hadházy Ákos népszavazási kérdéseinek hitelesítését az NVB - FRISSÍTETT (új: reakció)
Budapest, 2017. május 25., csütörtök (MTI) - Megtagadta a Hadházy Ákos (LMP) országgyűlési képviselő által benyújtott, a paksi atomerőmű-bővítéssel kapcsolatos iratok és költségvetési számítások titkosításának feloldásáról szóló népszavazási kérdések hitelesítését a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) csütörtöki ülésén.
Hadházy Ákos kérdéseiben a paksi atomerőmű bővítésére vonatkozó
teljes iratanyag, valamint a bővítés árát megalapozó összes tételes
beárazott költségvetés minősítésének a feloldását kezdeményezte,
magánszemélyként.
Hadházy Ákos első kérdése úgy szólt: "Egyetért-e Ön azzal, hogy
az Országgyűlés törvényben oldja fel a paksi atomerőmű bővítésére
vonatkozó teljes iratanyag minősítését?" Az NVB többsége úgy ítélte
meg, a kérdés nem hitelesíthető, mert tiltott tárgykörbe ütközik,
ugyanis közvetlen összefüggésben van a paksi erőmű bővítéséről szóló
egyezménnyel.
Az egyezményben ugyanis a felek vállalták, hogy az egymásnak
átadott adatok tekintetében titoktartásra kötelezettek. Emellett a
kérdés a bizottság többsége szerint nem egyértelmű, mivel azt a
látszatot kelti, hogy az iratokat a minősített adatok védelméről
szóló törvény alapján minősítették titkosnak, miközben a kérdéssel
elérni kívánt cél egy másik, a paksi beruházásról szóló törvény
hatályon kívül helyezésével lenne elérhető.
A képviselő második kérdése az volt: "Egyetért-e Ön azzal, hogy
az Országgyűlés törvényben oldja fel a paksi atomerőmű bővítésének
árát megalapozó összes tételes beárazott költségvetés
titkosítását?". Az NVB többsége ennek hitelesítését az előzőhöz
hasonló indokok alapján tagadta meg.
Az NVB további hét népszavazási kérdés hitelesítésének ügyében
is döntött, ezek a politikusok vagyonosodási vizsgálatát célozták,
és Fábián Zsolt magánszemély nyújtotta be az Új Kezdet Párt nevében.
Az első kérdés úgy hangzott: "Egyetért-e Ön azzal, hogy a magyar
Országgyűlés alkosson törvényt, amely kötelezően előírja a Nemzeti
Adó- és Vámhivatal hivatalból történő vagyonosodási vizsgálatát
minden olyan személlyel szemben, aki 1987. március 15. napja és
2017. március 15. napja között a magyar Kormány tagja, államtitkár,
országgyűlési képviselő, polgármester vagy ezek hivatali ideje alatt
házastársa, szülője, testvére vagy gyermeke volt, a hivatalviselési
idő első napján hatályos szabályok szerint?" A másik hat kérdés,
kissé eltérő megfogalmazásba ugyanezt a témát érintette.
Patyi András, az NVB elnöke azt javasolta, a kérdéseket ne
hitelesítsék, mert azok burkolt alaptörvény-módosításra irányulnak,
emellett nem egyértelműe, ráadásul rendkívül széles személyi körre
vonatkoznak.
Az NVB többsége ezek alapján megtagadta a kérdés hitelesítését.
Az elnök azt is javasolta, hogy állapítsák meg a jóhiszemű és
rendeltetésszerű joggyakorlás sérelmét, mivel a kezdeményező
korábban már nyújtott be hasonló témában kérdéseket, de azok
bizottsági elutasítása után nem fordult bírósághoz, vagyis
egyértelmű, hogy valódi szándéka nem a kérdés hitelesítése volt.
Litresits András, az MSZP delegáltja, Borbély Andrea, a Jobbik
delegáltja és Bodolai László, az LMP delegáltja is jelezte az
ülésen, hogy nem értenek egyet a jóhiszemű és rendeltetésszerű
joggyakorlás sérelmének megállapításával a határozatokban.
A döntések nem jogerősek, ellenük 15 napon belül lehet
jogorvoslattal fordulni a Kúriához.
Az NVB ülése után Gémesi György, az Új Kezdet Párt elnöke azt
mondta, a testület döntése ellenére megkezdik az aláírások gyűjtését
a valós vagyonosodási vizsgálatok érdekében. Emellett két kérdésük
elutasításával kapcsolatban a Kúriához fordulnak. Az NVB döntését
"politikai hátszelűnek" minősítette.