Iohannis a Székelyföldön: az etnikai autonómia gátolja a fejlődést
Csíkszereda, 2017. július 18., kedd (MTI) - A helyi és regionális autonómia segíti, az etnikai autonómia gátolja a fejlődést - hangoztatta Klaus Iohannis államfő kedden azon a fórumon, amelyet több mint száz székelyföldi önkormányzati vezető részvételével rendeztek a csíkszeredai megyeházán.
Bár az elnöki hivatal gazdasági témákat javasolt, a vendéglátók
többsége a magyar kisebbség jogsérelmeiről beszélt. A fórum a román
himnusz eljátszásával kezdődött, amelyre válaszképpen jelen lévő
önkormányzati képviselők elénekelték a székely himnuszt. Ráduly
Róbert, Csíkszereda polgármestere székelyzászlót adott ajándékba a
román elnöknek, amelyet Iohannis egy román trikolórral viszonzott.
A találkozót végig jellemző kölcsönös tisztelet jelképes
gesztusainak sorában több székelyföldi elöljáró magyarul és németül
is üdvözölte a szász származású Iohannist a Székelyföldön, az
államfő pedig, amikor szót kapott, magyarul köszönt vendéglátóinak.
Iohannis, aki a tervezettnél hosszabbra nyúlt, csaknem kétórás
találkozón nem használta a Székelyföld kifejezést, úgy értékelte:
Hargita és Kovászna megyében hatalmas fejlesztési lehetőségek
rejlenek, főleg az idegenforgalomban, de a hiányos közlekedési
infrastruktúra miatt "nehéz ide eljutni". Aggodalmát fejezte a
térségben élő fiatalok hiányos román nyelvtudása miatt, amely
szerinte megfosztja őket az érvényesülés lehetőségétől az ország más
tájain.
Megállapította: hatalmas felelősség hárul a két magyar többségű
megye választott vezetőire, akik "hidat képeznek" többség és
kisebbség, kapcsot a helyi és központi közigazgatás között. Úgy
vélekedett: a két megye sajátosságait túl sokszor értelmezik
megosztó módon, ami ellenségeskedést szül, a többségi vagy
kisebbségi intolerancia pedig nézete szerint "biztos módja" a
fejlődés elakasztásának.
A román államfő beszéde végén a decentralizáció, regionalizáció
és autonómia kérdéséről is kifejtette álláspontját. Leszögezte:
Románia számára a gazdasági fejlődés, a közigazgatás korszerűsítése
szempontjából "kötelező" feladat a decentralizáció, mert a helyi
választott képviselők tudják a legjobban, mire van szüksége a
közösségnek.
A regionalizáció szerinte "kívánatos", de csak akkor, ha a
közigazgatás korszerűsítését, hatékonyságának növelését eredményezi,
gazdasági fejlődéshez és így munkahelyteremtéshez vezet.
"A helyi és regionális autonómia ilyen formában segíti a
fejlődést, de az etnikai alapú autonómia nem kívánatos, mert gátolja
a fejlődést" - jelentette ki Csíkszeredában a román államfő.
Távozáskor újságíróknak nyilatkozva Iohannis elismerte, hogy az
alkotmányban nem szerepel a közigazgatási régió fogalma, ezért
szerinte Romániában kizárólag helyi autonómiáról lehet szó.
Hargita és Kovászna megye önkormányzati vezetői leszögezték: nem
etnikai alapú, hanem közigazgatási autonómiát akarnak
Székelyföldnek, és azt várják az elnöktől, hogy közvetítsen a
többség és kisebbség között.
"Nem szeretnénk többé a román állam mostohagyerekeinek érezni
magunkat" - jelentette ki a fórumon Borboly Csaba, a vendéglátó
Hargita megyei tanács elnöke, aki támogatást kért az államfőtől
ahhoz, hogy a magyar gyerekek sajátos tanterv alapján tanulják a
román nyelvet, hogy a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem a
magyar közösség adólejeiből román költségvetési támogatást is
kapjon, hogy a román állam is támogassa a csíksomlyói búcsú
felvételét a világörökségi listára.
Tamás Sándor, a Kovászna megyei tanács elnöke az Erdély és a
Román Királyság egyesülését kimondó - 1918-as gyulafehehérvári
nyilatkozat autonómiaígéretét kérte számon, rámutatva, hogy a román
állam - törvényhozási, kormányzati és igazságszolgáltatási döntései
révén - kettős mércét alkalmaz a magyar közösséggel szemben, és
jelképei üldözése, vagy anyanyelvhasználata korlátozása által olyan
jogokat tagad meg tőle, amelyek más román állampolgárok szabadon
élveznek.
Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere "stratégiai
partnerséget" ajánlott a román állam és a magyar közösség között, és
azt javasolta: ne a valóságot próbálják az alkotmányhoz idomítani,
hanem az alkotmányt változtassák meg oly módon, hogy feleljen meg a
valóságnak.
Az államfő a panaszáradat elől azzal tért ki, hogy a történelem
értékelését az akadémiai szférára kell inkább bízni, mert szerinte
semmi jó nem származik abból, amikor a politikusok nyúlnak
történelmi érvekhez. Iohannis a múlt sérelmeinek boncolgatása
helyett a közös jövő építéséhez, a többséget és kisebbséget egyaránt
foglalkoztató gazdasági fejlesztéshez ajánlotta fel támogatását.
Az elnök székelyföldi útja során felkereste a csíksomlyói
ferences kegytemplomot, a Szent Miklós ortodox templomot, a
csíkszeredai Szent István Otthont és a csíkszentkirályi
ásványvíz-palackozó üzemet. Az államfő kedden délután
Sepsiszentgyörgyön fejezi be székelyföldi látogatását, ahol kis- és
középvállalkozások, klaszterek és inkubátorházak képviselőivel
találkozik.
A csíkszeredai tanácskozás alatt mintegy ötvenen tüntettek
székely zászlókkal és transzparensekkel a megyeháza előtt. Az egyik
transzparensen németül üzenték Klaus Iohannisnak, hogy érezze olyan
jól magát, mintha Dél-Tirolban lenne. Arra a területi autonómiára
utaltak, amelyet az olasz állam biztosít a német többségű Dél-Tirol
tartomány számára. Más táblákon román-magyar párbeszédet sürgettek,
a székely zászló és Bukovina zászlaja közötti egyenlőséget kérték
számon. A néma tüntetést csíkszeredai polgárként jelentette be
Veress Dávid RMDSZ-es önkormányzati képviselő, a Csíkszéki Székely
Tanács elnöke, és a felhíváshoz a Minta, az EMNP ifjúsági szervezete
is csatlakozott.