Jaruzelskit és Kiszczakot posztumusz megfosztják tábornoki rangjuktól - FRISSÍTETT (új: részletek, ellenzéki reagálások)
Varsó, 2016. december 13., kedd (MTI) - Megfosztják tábornoki rangjuktól Wojciech Jaruzelskit és Czeslaw Kiszczakot, a 35 éve kihirdetett lengyelországi hadiállapot fő felelőseit - közölte Antoni Macierewicz nemzetvédelmi miniszter.
Macierewicz erről a döntésről a hadiállapot bevezetésének keddi
évfordulója alkalmából tartott sajtóértekezletén számolt be,
bejelentve, hogy tárcája már kezdeményezte a megfelelő jogi
lépéseket.
"Nem lefokozásról beszélünk, hanem a rendfokozattól történő
megfosztástól, mivel ez soha nem járt ezeknek az embereknek" -
fejtette ki. "A saját nemzetük ellen elkövetett fegyveres
fellépésért felelős bűnösök nem érdemelték meg, hogy ezeket a
katonai rendfokozatokat viseljék" - jelentette ki a miniszter.
A döntés végrehajtásának időpontja iránt tudakozódó újságírói
kérdésre válaszolva, Macierewicz elmondta: ez az általános
hadkötelezettségről szóló jelenlegi törvény tervezett módosításával
függ majd össze.
A bejelentésre reagálva, az ellenzéki Polgári Platform (PO)
elnöke, Grzegorz Schetyna furcsának minősítette, hogy a most
kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) a két kommunista vezetőt nem
2005-ben fokozta le. Schetyna ezzel arra a kisebbségi kormányra
utalt, amelyet a PiS 2005 őszén a PO-val folytatott sikertelen
koalíciós tárgyalások után alakított. "Akkor szemükbe kellett volna
nézni az akkor még élőknek, és megmondani, hogy megfosztják őket
rendfokozatuktól" - vélekedett a PO elnöke.
A szintén ellenzéki Nowoczesna (Modern) elnöke, Ryszard Petru
"revansizmusnak" minősítette a döntést, mindazonáltal elismerte:
Jaruzelski és Kiszczak "kezéhez vér tapad". Petru a lépés
helybenhagyását ahhoz kötötte, hogy a PiS "formálisan is
alátámassza" ezt.
Az 1981. december 13-án hajnalban az akkori lengyel kommunista
miniszterelnök, Wojciech Jaruzelski tábornok által kihirdetett,
1982. december 31-én felfüggesztett hadiállapot több tucat ember
halálával és tízezrek internálásával járt. A halálos áldozatok
számát máig nem sikerült pontosan megállapítani, egyes források 56,
mások több mint száz kioltott emberi életről beszélnek.
A hadiállapot bevezetését az 1948-tól hatalmon lévő Lengyel
Egyesült Munkáspárt (LEMP) Központi Bizottsága hagyta jóvá, az
előkészületeket Viktor Kulikov marsall, a Varsói Szerződés
egyesített fegyveres erőinek szovjet főparancsnoka felügyelte.
Jaruzelski a hadiállapot tervein a Szolidaritás szakszervezeti
mozgalom megalakulása óta dolgozott, s december elején Kulikovtól
hangsúlyozottan kérte a Varsói Szerződés katonai támogatását a
hadiállapot bevezetéséhez. Kulikov nem zárta ki a beavatkozást, de
aláhúzta: "először a saját lehetőségekből kell meríteni". Az egykori
szocialista blokk országainak katonai szövetsége végül nem vetette
be fegyveres erőit.
A hadiállapot során elkövetett bűntettek miatt a lengyel Nemzeti
Emlékezet Intézete (IPN) ügyészi osztálya által indított
eljárásokban a lengyel bíróságok eddig öt embert ítéltek el
másféltől három évig terjedő, letöltendő börtönbüntetésre, néhányat
pedig felfüggesztett szabadságveszésre. Az összesen 136 vádlott
többségét ártatlannak minősítették, illetve elévülés, amnesztia vagy
az illető halála miatt megsemmisítették az eljárásokat.
Az 1981-ben a belügyminiszteri posztot betöltő Czeslaw Kiszczak
elleni per több menetben zajlott, a tábornok rossz egészségi
állapotára hivatkozva késleltette a tárgyalásokat. 2015 júniusában a
fellebbviteli bíróság megerősített egy korábbi, ellene hozott,
kétévi felfüggesztett szabadságvesztéssel járó ítéletet. Kiszczak
2015 novemberében hunyt el.
Kiszczak közeli munkatársa, Jaruzelski 2007-ben elindított perét
2011-ben szintén a tábornok egészségi állapota miatt függesztették
fel. Mindazonáltal 2012-ben a varsói bíróság kimondta: a
hadiállapotot az általa irányított egyik titkos bűnszövetkezet
tagjai vezették be törvénytelenül, azzal a szándékkal, hogy a
Szolidaritás független szakszervezetet felszámolják és megőrizzék a
kommunista rendszert, ezen belül pedig saját hatalmi pozíciójukat.
Jaruzelskit, aki az 1989-es lengyelországi
kerekasztal-tárgyalásokon kötött kompromisszum értelmében
1989-1990-ben lengyel elnök volt, 2014-ben katonai tiszteletadással
temették el a varsói Powazki nemzeti sírkertben.