EBRD-felmérés: a magyarok az elégedetlenebbek közé tartoznak az átalakuló térségben
London, 2016. december 13., kedd (MTI) - A magyarok a tágabb értelemben vett európai átalakuló térségen belül általánosságban az elégedetlenebbek közé tartoznak, de erősödik a magyar lakosság körében a demokrácia és a piacgazdaság támogatottsága, a hazai közszolgáltatások színvonalának megítélése pedig kifejezetten kedvező az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) átfogó térségi felmérése szerint, amelynek eredményeit kedden ismertették az EBRD londoni központjában.
Az Élet az átalakulás közepette (Life in Transition) című
felmérést a pénzintézet a Világbankkal együttműködésben tíz éven
belül harmadszor végezte el, ezúttal 34 ország 51 ezer háztartását
bevonva.
Arra a kérdésre, hogy "mindent figyelembe véve" elégedettek-e az
életükkel, a magyar válaszadók 33 százaléka felelt igennel. Az EBRD
ismertetése szerint a közép-európai és a balti térség egészében az
általánosságban elégedettek aránya 54 százalék, az átalakuló térség
egészének átlagában 43 százalék.
A demokrácia és a piacgazdaság magyarországi támogatottsága
viszont erősödött az előző, 2010-ben elvégzett felmérés óta, az
akkori 53 és 30 százalékról 59, illetve 38 százalékra. Az EBRD
szerint e támogatottsági arányok magasabbak az átalakuló térség
átlagánál.
A 140 oldalas összefoglaló magyarországi fejezete szerint
ugyanakkor a válaszadók negyede nem részesít előnyben semmilyen
politikai rendszert, a magyarok harmada számára pedig közömbös, hogy
milyen a gazdasági berendezkedés Magyarországon.
Arra az EBRD által hipotetikusnak minősített kérdésre, hogy
teljes körű politikai szabadságjogokat élvező, de gyenge gazdasági
növekedésű, vagy korlátozottabb szabadságú, de erős gazdasági
növekedésű országban élnének inkább, a felmérésbe bevont magyarok 70
százaléka az utóbbit választotta.
A válaszadók 63 százaléka szerint Magyarországon garantált a
béke és a stabilitás, 55, 54, illetve 51 százalékuk ugyanígy
nyilatkozott a szólásszabadságról, a szabad választásokról és a
nemek egyenjogúságáról.
Az EBRD-felmérés megállapítása szerint a magyarok a németeknél
borúlátóbban, az olaszoknál viszont derűlátóbban nyilatkoztak arról,
hogy Magyarországon van-e jogállamiság, független sajtó, erős
politikai ellenzék és méltányos bírósági rendszer.
A vizsgálat szerint a magyarok 45 százaléka szeretné, ha a
kormány az egészségügyet helyezné a költségvetési ráfordítások
fontossági listájának élére, viszont csak 36 százalékuk lenne
hajlandó több adót fizetni annak fejében, hogy javuljon az állami
egészségügyi ellátás.
Az EBRD-felmérés szerint a magyarok nagy többsége elégedett a
közszolgáltatások színvonalával. A válaszadók 91 százaléka
nyilatkozott elégedetten lakóingatlanának áramellátásáról, 88, 87,
86 és 85 százalék pedig megfelelőnek találja a telefonhálózat, a
postai szolgáltatások, a fűtés és a vízellátás színvonalát.
Az EBRD szerint ezek az elégedettségi arányok vetekszenek a
német és az olasz lakosság elégedettségi mutatóival a közüzemi
szolgáltatások terén.
A bank, amely az összehasonlítás kedvéért vont be fejlett
nyugat-európai gazdaságokat is a felmérésbe, jókora különbségeket
mutatott ki ebben az országcsoportban. A két véglet éppen
Németország és Olaszország: a németek 73 százaléka, az olaszoknak
viszont csak a 43 százaléka mondta azt, hogy minden tényezőt
összevetve elégedett életminőségével.
A vizsgált országok zömében az elmúlt évtizedben javult az
általános elégedettségi mutató. Ez alól Fehéroroszország, Moldávia,
Oroszország, Szlovákia, Szlovénia, Törökország és Ukrajna a kivétel,
ezekben az országokban ugyanis a lakosság most elégedetlenebb az
életével, mint 2006-ban.
A sereghajtó a teljes listán Görögország, ahol a lakosság alig
24 százaléka mondta magát elégedettnek életminőségével. A felmérésbe
bevont görögök egy százaléka érzékelt javulást hazája gazdasági
helyzetében a négy évvel ezelőtti állapothoz képes, és 92 százalék
mondta azt, hogy életére hatással volt a Görögországot sújtó
pénzügyi-gazdasági válság.