Jókai Anna Szalon nyílik a Várnegyedben
Budapest, 2017. július 17., hétfő (MTI) - Irodalmi szalon nyílik a június 5-én elhunyt Jókai Anna író emlékére az I. kerületben.
A Budavári Önkormányzat az Iskola utca 28. alatti épületében
irodalmi esteknek, koncerteknek, közösségi összejöveteleknek
biztosít majd helyet. A négy helyiségből álló közösségi tér ősztől
új kulturális központként működik majd a kerületben - közölte az
MTI-vel hétfőn az önkormányzat.
A Jókai Anna Szalon ünnepélyes megnyitóját szeptember 1-jén
tartják.
Jókai Anna életének 85. évében, hosszan tartó betegség után
hunyt el. Tagja volt a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) mellett a
Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémiának, valamint a Digitális
Irodalmi Akadémiának is.
Jókai Anna 1932. november 24-én született Budapesten. Már
gimnazistaként írt verseket, novellákat. Az ELTE bölcsészkarának
magyar és történelem levelező szakán 1961-ben szerzett diplomát,
majd másfél évtizeden át tanított. 1976-ban szabadúszó lett, akkor
már több regény és novelláskötet (4447, Tartozik és követel, Napok,
Szeretteink, szerelmeink, A reimsi angyal) volt mögötte. 1970-ben
tagja lett a Magyar Írószövetségnek, melynek 1986-tól alelnöke,
1989-tól elnökségi tagja volt, 1990-ben pedig két évre
megválasztották a szervezet elnökévé.
Szívesen vett részt a közéletben, tagja volt a Nemzeti
Kulturális Alap bizottságának, a Magyar Alkotóművészek Országos
Egyesülete elnökségének, az Artisjus vezetőségének, vezette az Arany
János Alapítvány kuratóriumát, a Nemzeti Színház Baráti Társaságot
és az Evangélium Színház Baráti Körét. 1998-tól az Írók
Szakszervezetének elnöki tisztségét töltötte be, 2000 és 2006 között
elnökölt a Nemzeti Kegyeleti Bizottságban.
Írói pályáján két, egymással összefüggő korszakot különböztetett
meg, ezek között a határt Napok című regényének 1972. évi
megjelenésében jelölte meg. Első művei a klasszikus hagyományokban
gyökerező, a cselekmény és az árnyalt lélekábrázolás fontosságát
hangsúlyozó írások, szereplői többnyire szeretetre vágyó,
boldogulást és társat kereső nők. A hetvenes évektől írásai
filozofikusabbá váltak, az emberi lét történéseit, az anyagi világ
összefüggéseit egy magasabb rendű létezés dimenzióiban vizsgálta,
stílusát ekkortól nevezik spirituális realizmusnak.
Nagy sikert aratott Szegény Sudár Anna című naplóregénye és a
több mint húsz kiadást megért, az öregedés, az elmúlás
problematikáját újszerű módon megközelítő, Ne féljetek című regénye
is. Legismertebb művei közé tartozik még a Mindhalálig és a Jákob
lajtorjája című regény, népszerűek esszékötetei és versei. Számos
művének színpadi, rádió- és tévéjátékát-változatát is bemutatták,
műveit idegen nyelvekre is lefordították.
2007-ben jelent meg Godot megjött című műve, 2012-ben pedig Éhes
élet című regénye, amelyben megértő iróniával és józan
tárgyilagossággal beszélt az öregedésről, a halálról; 2015-ben adták
ki Válaszoltam című interjúgyűjteményét. A Szeretet szigetek és A
remény ablaka című beszélgetős kötetek után 2015-ben jelent meg a
hit, remény és szeretet kérdését körbejáró trilógiájának harmadik
kötete, A hit kapuja. Az idei Ünnepi Könyvhétre adták ki Átvilágítás
című önéletrajzi regényét.
Jókai Annát 2014-ben Kossuth Nagydíjjal tüntették ki a magyar
prózairodalom területén létrehozott kimagasló életművéért, valamint
az urbánus irodalom nemzeti és keresztény ágának kiemelkedő
képviseletéért. Ugyanabban az évben az első alkalommal odaítélt
Nemzet Művésze címben részesült, és megkapta a Magyar Szabadságért
díjat.