Katalán válság - Carles Puigdemont elleni európai elfogatóparancs kiadásáról döntött a bíróság
Madrid, 2018. március 23., péntek (MTI) - Európai elfogatóparancs újbóli kiadásáról döntött Carles Puigdemont leváltott katalán elnök, valamint volt kormányának külföldön lévő négy tagja ellen a spanyol legfelsőbb bíróság pénteken.
Pablo Llarena bíró azután határozott erről, hogy vádat emelt a
politikusok ellen lázadás, illetve közpénzek hűtlen kezelése miatt a
tavaly október 1-én alkotmányellenesen megtartott függetlenségi
népszavazás megrendezése és a katalán függetlenségi nyilatkozat
elfogadása következményeként.
Carles Puigdemont október végén, leváltását követően hagyta el
Spanyolországot, azóta is Belgiumban tartózkodik önkéntes
száműzetésben, és többször kifejtette, hogy szerinte nem részesülne
igazságos bírósági eljárásban Spanyolországban.
Vele együtt Belgiumban tartózkodik volt kormányának három tagja
Toni Comín, Meritxell Serret és Lluís Puig, míg Clara Ponsatí volt
oktatási tanácsos Skóciában van, ahol a St. Andrews Egyetemen
vállalt állást.
A politikusok ellen először a spanyol központi büntetőbíróság
adott ki európai elfogató parancsot még november elején, ennek
nyomán Belgiumban elindult az ehhez kapcsolódó bírósági eljárás.
Ám mielőtt ez véget ért, és a belga hatóságok döntöttek volna
arról, hogy kiadják-e a katalán politikusokat, az ügy
Spanyolországban átkerült a legfelsőbb bíróságra, amely visszavonta
az európai elfogatóparancsot az eljárások egységesítésére hivatkozva.
A politikusok ekkor még olyan bűncselekmények gyanúsítottjai is
voltak, amelyek miatt végül nem emeltek vádat ellenük.
A most kiadott európai elfogatóparancs vonatkozik Marta Rovirára
is, a függetlenségi Katalán köztársasági Baloldal (ERC) nevű párt
főtitkárára, aki nem jelent meg pénteken a bíróságon, hanem levélben
közölte, hogy elhagyta az országot. Sajtóinformációk szerint Svájcba
utazott.
A legfelsőbb bíróság lázadás miatt emelt vádat ellene.
A katalán függetlenségi politikusok elleni vádak közül a lázadás
számít a legsúlyosabbnak, a spanyol büntető törvénykönyv szerint a
maximálisan kiszabható büntetés érte 30 év szabadságvesztés.
Lázadás miatt Spanyolországban utoljára az 1981-es katonai
puccskísérletben részt vevő csendőrtiszteket ítélték el, akik
behatoltak a parlamentbe, és túszul ejtették az ott tartózkodó
képviselőket.