Magyar-lengyel barátság - Áder: mindig megadtuk egymásnak a tisztelet, a segítség és a hála gesztusát
Veszprém, 2018. március 23., péntek (MTI) - A tisztelet, a segítség és a hála három gesztus, amelyet barátként mindig megadtak egymásnak a magyarok és a lengyelek - mondta Áder János köztársasági elnök pénteken Veszprémben. Andrzej Duda lengyel államfő arról beszélt, a magyar és a lengyel nép egyaránt arra törekszik, hogy Európa biztonságos legyen.
Az államfő lengyel kollégájával együtt részt vett a
magyar-lengyel barátság napja alkalmából rendezett díszelőadáson a
Hangvilla központban. Az előadás előtt mondott beszédében kiemelte:
"egyetlen nemzedék sem élheti a régiek életét", de minden
közösségnek joga és lehetősége, hogy "valóra váltsa a régiek álmát",
megtalálja az újat a "régi jelképekben", továbbírja a történelmet,
egy közösség történetét. Úgy látja, ilyen történet a lengyelek és a
magyarok barátsága, amelyet minden évben együtt ünnepelnek.
Áder János hangsúlyozta: a magyar és a lengyel nép testvérisége
egyidős a két ország államiságával. Amikor a legenda szerint Szent
István a pápától koronát kért, a magyarokkal egy időben lengyel
követek is jártak Rómában ugyanezzel a küldetéssel - emlékeztetett.
Hozzátette: a hagyomány szerint a pápa égi sugallatra a
magyaroknak adta azt a koronát, amelyet a lengyeleknek szánt, a két
új keresztény állam küldötteit pedig arra kérte, hogy döntése miatt
a két ország között viszály ne legyen.
A köztársasági elnök elmondta: "a magyarok és lengyelek közötti
- Európa történetében példátlan - rokonlelkűség" sohasem csak a
nagypolitikában kapcsolta össze őket, annál sokkal mélyebben él,
"hagyományban, áldozatkészségben, szabadságszeretetben". Úgy
fogalmazott, "önmagunkra ismerünk a másik megpróbáltatásaiban vagy a
bátorságban, amellyel győzni tudunk a nálunknál erősebbel szemben".
Véleménye szerint ez a barátság "kiállta a gyötrelmes
világháborúk és a politikai viták szakítópróbáját, és megmaradt a
diktatúrák egyszerre viselt terhe alatt is". A két nép sokban
hasonlít egymásra: ahogy közös otthonukat, Európát védelmezték,
ahogy a szabadság eszméjét a rabság és a bujdosás idején is
megőrizték, és ahogy mindig újrakezdték - sorolta.
Áder János felidézte: amikor csaknem száz évvel ezelőtt Józef
Pilsudski marsall harcolt a lengyel függetlenségért, a fiatal
Lengyelországnak a fennmaradásért kellett küzdenie, mert 1920-ban a
kommunista diktatúra vetett rá szemet. A magyarok tudták, hogy
Pilsudski seregei a saját országukat védve a Visztulánál voltaképpen
Európától tartják távol a bolsevizmust - mondta.
Emlékeztetett: ekkor a lengyelek hősiességének és helytállásának
a magyarok voltak a támaszai: a magyar kormány utasította a
lőszergyártó csepeli Weiss Manfréd Műveket, hogy minden készletét
tartalékolja Lengyelország számára, és a tartalékaiból kifogyó
lengyel véderőkhöz az utolsó pillanatban érkezett a segítség. A
magyarokon is múlt, hogy "a visztulai csatából visztulai csoda lett"
- közölte.
Az államfő arról is beszélt, hogy a magyar segítség emlékét ma
tábla őrzi Varsóban, és az áll rajta: "Tisztelettel adózva a magyar
nemzetnek, amely baráti segítséget nyújtott (.) A hálás lengyel
nemzet."
Áder János kiemelte: a tisztelet, a segítség és a hála három
gesztus, amelyet barátként mindig megadtunk egymásnak, "három szó,
amely e két nemzet életében csodákra volt, és ha akarjuk, csodákra
lesz képes ezután is".
Andrzej Duda lengyel államfő beszédében a biztonság mellett a
közös törekvések céljaként említette, hogy Európa méltóságos,
igazságos, becsületes legyen, és jó feltételeket támasszon
társadalmunk fejlődése számára.
Úgy fogalmazott, hiszi, hogy a nehézségek ellenére - "sokan
vannak azok, akik akadályokat vetnek a lábunk elé", és ütköznek azok
az elképzelések, hogyan nézzen ki a világ és Európa - "mi vagyunk
azok, akik sikereket érünk el", "mi fogjuk a világot jobbá tenni".
A lengyel államfő szerint az Európai Unión belüli kooperációval,
a visegrádi négyek, a Három tenger kezdeményezés, a NATO-n belüli és
a bukaresti kilencek együttműködésével is elérjük, hogy "országaink,
Európa ezen része, és egész Európa is biztonságosabb lesz, gazdagabb
lesz és hozzáállásunknak köszönhetően más társadalmak is el tudják
azt érni, hogy jobban élhessenek, és ne kelljen azon gondolkodniuk,
hogyan tudják megetetni gyermekeiket".
Andrzej Duda köszöntőjében kiemelte: a két nemzetet ezeréves
kötelékek kötik össze, ez nagy kulturális örökség, amelyet
"magunkban hordozunk", és emberöltőkön keresztül fogjuk bővíteni. A
közös keresztény hagyományok ápolásáról beszélve felelevenítette:
997-ben Veszprémtől nem messze csatározott István király a
pogányokkal, és győzelmével eldőlt, hogy Magyarország kereszténnyé
vált, a lengyel kereszténység 1050. évfordulóját pedig két éve
ünnepelték. A lengyel államfő szerint a keresztény hagyományokat ma
a magyarok és a lengyelek közösen viszik Európába, amely több
esetben erről "elfeledkezett".
Történelmünk közös kapcsolódási pontjai között említette Szent
Kingát, aki közrejátszott a lengyel sóbányászat felfuttatásában,
Szent Hedviget, aki újjáélesztette a Jagelló Egyetemet, Bem
Józsefet, aki a magyar szabadságért harcolt, a lengyel függetlenség
kivívásához kapott magyar lőszeradományt, és azt is, hogy a lengyel
nép véradással is szolidaritásáról biztosította a magyarokat az
1956-os forradalom idején.
(FOTÓ)