Kovács Kázmér: az ügyvédek tartanak az új polgári perrendtartástól
Budapest, 2017. december 17., vasárnap (MTI) - Az ügyvédek tartanak a január 1-jén hatályba lépő új polgári perrendtartástól (pp) - mondta a Magyar Ügyvédi Kamara polgári és gazdasági jogi elnökhelyettese az MTI-nek.
Kovács Kázmér elmondta: az új pp célja az eljárások
hatékonyságának növelése, ami elsősorban a gyorsításukat és a
szakmai színvonal emelését jelenti.
Ezekkel a célokkal általánosságban az ügyvédség is azonosul, a
per hatékonysága azonban nem csupán a gyorsaságtól függ, hanem a
jogvédelem szintjétől is. Kényes az egyensúly: ha az időszerűség
szempontja túlsúlyba kerül, az a jogvédelem szintjét veszélyezteti.
A perelhúzó trükkök mellett ez esetben garanciális jogintézmények is
odaveszhetnek, ami már az ügyfelek lényeges jogvesztésével is járhat
- magyarázta.
Az ügyvédek többsége tehát nem azért tart az új törvénytől, mert
magasabb szakmaiságot vár el tőlük, hanem mert félő, hogy az
eljárások gyorsítása aránytalanul szűkíti a hatékony jogvédelem
lehetőségét - jegyezte meg.
Az elnökhelyettes szerint, mint annyi más törvénynek, az új
pp-nek is erőteljesen befolyásolja a sorsát a jogalkalmazás
színvonala. Az ügyvédek úgy tartják: kisebb baj egy rossz törvény jó
bíróval, mint fordítva. A jogalkalmazás színvonalára azonban nemcsak
a felkészültség, hanem a jogrendszer egészének viszonylagos
állandósága is hatással van. Ahol az alapvető jogszabályok nagy
része néhány éven belül kicserélődött, ott emiatt kevésbé
kiszámítható a bírói értelmezésük, a jogbiztonság szempontjából
pedig különösen aggályos, ha ezzel egyidejűleg a jogérvényesítés
keretei is szigorodnak - figyelmeztetett.
Az új pp egyik alapvető újítása az úgynevezett osztott
perszerkezet, amely szerint a feleknek már az előkészítő szakaszban
fel kell fedniük kártyáikat, fel kell kínálniuk hivatkozásaikat. A
per második szakasza csak akkor kezdődik, amikor a kereteket a bíró
a felek felvetései alapján már meghatározta. Ezután új
hivatkozásokra, új bizonyítási indítványokra csak kivételes
esetekben lesz lehetőség, hogy elejét vegyék a perelhúzásnak. Ebben
a perszerkezetben azonban az eddig háttérbe húzódó, elsősorban az
ítéletben megnyilvánuló bírói magatartás helyett aktívabb bírói
pervezetésre is szükség lesz - elemezte Kovács Kázmér.
A kamara elnökhelyettese szerint is helyeselhető a perelhúzással
szembeni fellépés, ehhez szükséges, hogy a bíró a perben
egyértelművé tegye, mi a vita lényege, és ezzel a valódi probléma
felé terelgesse a feleket.
A pp azonban több helyen indokolatlanul szűkítő szabályokat
állapít meg - folytatta. Az alperesi védekezés előterjesztésére
például főszabályként csak 45 nap lesz. Ez a bonyolultabb ügyekben a
hozzáértő és szabad kapacitással is rendelkező jogi képviselő
megtalálására sem biztos, hogy elegendő, nem beszélve az új
szabályoknak megfelelő, kellően alapos ellenkérelem elkészítéséről.
Az új szabály szerint ugyanis az ügyvédi felkészületlenségnek, a
hiányosságoknak - akár a jogcím, a jogalap, akár a felajánlott
bizonyítás terén - jogvesztéssel járó következményei lehetnek az
ügyfelekre nézve. Ha mindez ráadásul merev bírói jogértelmezéssel
párosul, fennáll a veszélye annak, hogy ellentétes hatása lesz a
változásnak, azaz nem gyorsítja, hanem elnyújtja a jogérvényesítést.
Egyes formai okokból sikertelen perek az eljárások más alapokon
történő újrakezdését eredményezhetik, újabb és újabb eljárásokat
generálhatnak.
Kovács Kázmér szerint az indokolatlan korlátozásra jó példa,
ahogy az új pp a kúriai felülvizsgálat határait leszűkítette. Ha az
elsőfokú döntést a másodfok helyes indokok és jogcím alapján hagyja
helyben, akkor főszabály szerint már nem is kerülhet az ügy a
Kúriára. Ez azonban arra ösztökélheti a másodfokú bíróságokat, hogy
a munkateher nyomása alatt a kényelmesebb megoldást válasszák,
inkább a helybenhagyás mellett döntsenek. Nem a nyilvánvalóan hibás
elsőfokú döntésekről, nem is az első fokon jól eldöntött ügyekről
van szó, hanem a nemritkán előforduló határesetekről. Ennek a
változtatásnak az indokoltságát különösen kérdésessé teszi, hogy az
első és másodfokon ugyanúgy eldöntött ügyekben a kúriai
felülvizsgálat gyakran derített fényt alapvető jogsértésekre, amire
a jövőben már alig lesz lehetőség - hívta fel a figyelmet.
Arra a felvetésre, hogy az új pp milyen hatással lehet az
ügyvédi munkadíjakra, a kamara elnökhelyettese úgy reagált: az első
évben még bizonyosan nem hajtja fel az árakat. Ha azonban egyre
nehezebb lesz kiszámítani a perek alakulását, akkor emiatt valóban
szűkülhet a peres ügyeket vállaló ügyvédek köre, ami végső fokon
akár magasabb munkadíjakhoz is vezethet.