Kúria: lehet népszavazást kezdeményezni arról, igazak-e a vagyonnyilatkozatokban szereplő adatok
Budapest, 2017. október 24., kedd (MTI) - A Kúria hitelesítette azt a népszavazási kérdést, amely azt célozta, hogy rendszeresen vessék össze a vagyonnyilatkozatokban szereplő adatok helytállóságát a hatósági nyilvántartásokkal - derül ki a bíróság internetes oldalán közzétett végzésből. A Kúria ezzel megváltoztatta a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) korábbi, a hitelesítést megtagadó határozatát.
A kérdést, amelyet egy magánszemély nyújtott be hitelesítésre az
NVB-hez, úgy szólt: "Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés írja
elő a törvény alapján vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett személyek
vagyonnyilatkozataiban foglaltak helytállóságának rendszeres,
kötelező, a hatósági nyilvántartásokban foglalt adatokkal való
összevetéssel történő vizsgálatát?"
Az NVB június 22-i ülésén 6:4 arányban hozott döntésével
megtagadta a kérdés hitelesítését, részben arra hivatkozva, hogy a
kérdés az országgyűlési képviselőkre is vonatkozna, így viszont
érintené az Országgyűlés személyi és szervezetalakítás szabadságát,
amiről azonban nem lehet népszavazást tartani. Az NVB szerint a
kérdés olyan összetett, a jelenleginél bonyolultabb eljárásrendet
feltételez, amely értelemszerűen a vagyonnyilatkozat-tételi eljárás
szervezeti hátterének újragondolását eredményezné, és adott esetben
felvethető például új bizottság alakításának szükségessége.
Az NVB szerint a kérdés nem felelt meg az egyértelműség
követelményének sem: nem egyértelmű, mit jelent a "rendszeres"
vizsgálat, milyen fajtájú hatósági nyilvántartásokkal kellene
összevetni a vagyonnyilatkozatokat, emellett a kérdés olyan széles
társadalmi körre írná elő az ellenőrzést, amelyek pontos köre a
választópolgárok számára a kérdés megfogalmazásából nem egyértelmű.
Az NVB határozata ellen jogorvoslattal fordultak a Kúriához,
amely kedden hozott végzésében megváltoztatta az NVB döntését és a
kérdést hitelesítette.
A Kúria megállapította, hogy a kérdés ugyan az országgyűlési
képviselőket is érinti, mivel a képviselői vagyonnyilatkozat
ellenőrzési módjára vonatkozó szabályozás átalakítását célozza, de
az nem minősül személyi kérdésben való döntésnek. Az országgyűlési
képviselők vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettsége és annak
ellenőrzése nem a kérdés alapján kerül bevezetésre, a kérdés a már
jelenleg is létező ellenőrzés módját illetően helyez kilátásba
részben új szabályozást - szögezte le a bíróság.
A Kúria felhívta a figyelmet arra, hogy a vagyonnyilatkozat
ellenőrzésével kapcsolatos eljárás nem érinti az Országgyűlés
szervezetalakítási szabadságát, egy eredményes népszavazás esetén a
vagyonnyilatkozatok megalapozottságának vizsgálata a jelenlegi
szervezeti keretek között, de más szervek bevonásával is
lefolytatható.
A bíróság kiemelte: abban az esetben, ha a népszavazásra
bocsátandó kérdés nem közvetlenül irányul valamely, az Országgyűlés
hatáskörébe tartozó szervezetalakítási kérdésre, csupán közvetve
érinti azt, illetve ha az érintettség csak látszólagos, akkor a
kérdés hitelesítése nem tagadható meg a tiltott tárgykörre
hivatkozással.
A bíróság megítélése szerint bár a kérdés számos jogszabályt, és
széles társadalmi réteget érint, ez nem befolyásolja a kérdés
egyértelműségét. A kérdés megválaszolása szempontjából nem releváns,
hogy a választópolgár pontosan ismerje a vagyonnyilatkozat-tételre
kötelezett személyi kört, ugyanis a kérdés a vagyonnyilatkozat
jogintézményéhez kötődik - írta a bíróság.
A Kúria szerint a "rendszeres" kitétel a kérdés kontextusában
azt jelenti, hogy a vagyonnyilatkozatok ellenőrzése nem lehet eseti,
ad hoc jellegű, hanem az arra irányuló eljárást a jogalkotó által
meghatározott időközönként rendszeresen le kell folytatni, így ez
sem lehet akadálya a kérdés hitelesítésének.
A Kúria azt sem találta aggályosnak, hogy a kérdésben nem
határozták meg pontosan, hogy a vagyonnyilatkozatok mely hatósági
nyilvántartásokkal kerüljenek összevetésre, mert egy eredményes
népszavazás esetén a jogalkotó hatáskörébe tartozik, hogy - a
vagyonnyilatkozatok adattartalmának ismeretében - a vonatkozó
hatósági nyilvántartások körét meghatározza.
A Kúria végzése jogerős.