Kutatás: a termékmegjelenítések közül a virtuális reklámokat találjuk a legirritálóbbnak
Budapest, 2017. február 24., péntek (MTI) - Az emberek a termékmegjelenítések közül a virtuális reklámokat találják a legirritálóbbnak - ez az eredménye a Nemzeti Média- és Hírközlési hatóság (NMHH) Médiatanácsának megrendelésére készült kutatásnak.
Virtuális reklám például a műsor közben osztott képernyőn vagy
rövid ideig megjelenő reklám.
A hatóság pénteki közleménye szerint a GfK Hungária Piackutató
Intézet által tavaly év végén, mintegy száz ember bevonásával az új
hirdetési formákról készített felmérés során szemkamerát használtak
- az alanyok szemmozgását egy videokamera követi, így a kutatók
pontosan regisztrálhatják, hogy mikor és mit néz -, másrészt
fókuszcsoportokkal dolgoztak Budapesten, Debrecenben és Pápán.
A kutatás eredménye szerint a tévénézők számára a
termékelhelyezés a hagyományos reklámblokknál kevésbé zavaró,
elfogadott forma egészen addig, amíg az természetesen illeszkedik a
műsor eredeti tartalmához, nem mesterkélt és nem eltúlzott. A
termékmegjelenítés vizsgált típusai közül egyedül a virtuális
reklámot tekintették a nézők egyértelműen zavarónak, ugyanis az a
képernyőn futó műsor képarányának csökkentésével megtöri a nézői
élményt - írják.
Ez a megoldás, bár jó emlékezeti hatást ért el, a fogadtatása
rendkívül negatív volt: a válaszadók 75 százaléka érezte
irritálónak. Az eredmények szerint az sem növelte a
termékmegjelenítések elutasítottságát, ha egy műsorban nagy számban,
akár különböző formában fordultak elő. Irritáló tényezőnek számított
azonban a megkérdezettek körében, ha a műsorban elhelyezett termék,
márka megjelenítési módja erőltetett és eltúlzott volt.
Az, hogy a termékmegjelenítés a képernyő mekkora részét foglalta
el, továbbá hogy milyen hosszan mutatták, rendkívül meghatározó
tényezőnek számított: a legtöbben érthetően az egész képernyőt
elfoglaló, hosszú ideig bejátszott termékmegjelenítéseket, illetve
reklámokat vették észre. A kutatásban résztvevők szerint aggályos
azonban a termékmegjelenítés azon sajátossága, hogy mivel kevésbé
befolyásolják a befogadói élményt, védelmi mechanizmusokat alig
hívnak elő, ellentétben a televíziós reklámokkal, amikkel
kapcsolatban szinte immunisnak hiszik magukat - közölte az NMHH.
A tájékoztatás szerint a szemkamerás vizsgálatok során a TV2 és
az RTL Klub kilenc műsorrészletének összesen 66 termékmegjelenítése
közül átlagosan 34 terméket vagy márkalogót észleltek, ismertek fel
a nézők; a férfiak átlagosan 35-öt, a nők 34-et regisztráltak.
Az életkor és a lakóhely nagysága azonban már befolyásoló
tényezőnek számított: a fiatalok és a nagyobb településeken élők
több terméket regisztráltak a műsorfolyam alatt, mint az idősebbek
és a kisebb települések lakói. Az is kiderült, hogy a legkevesebb
spontán visszaemlékezést az ismeretlenebb és a képileg kevésbé
hangsúlyos, kevés ideig megjelenő áruk generálták. A
termékmegjelenítésre felhívó szöveget a nézők sokféleképpen
értelmezték: többek szerint a reklámozó cég fizet érte, hogy a nézők
figyelmét fókuszálja, vagy a csatorna védi vele magát, hogy
reklámidőn túl is hirdethessen, de volt, aki tudta, hogy az
valójában a médiatörvény által előírt, a korhatári megkötéshez
hasonlatos figyelmeztetés.
A tanulmány a nem megengedett, burkolt reklámokat is vizsgálta:
a nézők igenis érzékelik a burkolt reklámokat a műsorokban, és annál
kevésbé tartják zavarónak azokat, minél több tartalmi információt
szolgáltatnak a termékről. Az úgynevezett hírfolyamok - a képernyő
alján olvasható szövegcsíkok - szintén figyelemfelkeltők, ám ezt a
formát a többség egyáltalán nem találta zavarónak. A teljes
tanulmány elérhető az NMHH honlapján - írják.