Máért - Orbán: a nemzetegyesítés után következik a nemzetépítés
Budapest, 2017. november 10., péntek (MTI) - Az elmúlt időszak a nemzetegyesítésről szólt, a következő évek pedig a nemzetépítésről fognak szólni - mondta Orbán Viktor miniszterelnök pénteken a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) XVI. plenáris ülésén, Budapesten, a Várkert Bazárban.
A kormányfő felidézte közelmúltbeli kolozsvári szavait,
miszerint "a Kárpát-medencében a jövőt magyar nyelven írják".
Hangsúlyozta, ez egy kormányzati szándékot kifejező mondat, a
Kárpát-medencére ugyanis úgy tekintenek, mint a magyar nemzet és
kultúra kiteljesedésének tere.
"Nem egyszerűen meg kell védeni a jogainkat és közösségeinket,
hanem hozzá kell járulnunk a Kárpát-medence jövőjéről szóló
gondolatokhoz, elképzelésekhez, tervekhez a saját magyar logikánk,
észjárásunk és érdekeink szerint" - mondta, hozzátéve: meggyőződése,
hogy a Kárpát-medence jövőjét a magyar nemzetrészek
összekapcsolásával "jelentős mértékben képesek leszünk
befolyásolni". Kijelentette: mindenki láthatja a térségben, hogy aki
együttműködik a magyarokkal, az jól jár.
Ismét kitért az új ukrán oktatási törvényre, amelyről közölte: a
magyar kormány nem fog kihátrálni abból az álláspontból, amely
szerint a kisebbségi jogokból nem lehet visszalépni. Azt kérik, hogy
ezt az ukrán fél is lássa be, ha ugyanis nem fogadja el az alapvető
normákat, akkor a Kijev és az EU közötti együttműködésnek más lesz a
minősége - jelezte.
Orbán Viktor arról is beszélt, hogy erős anyaország nélkül nem
lehetne sikeres külhoni politikát sem folytatni. Az anyaország
azonban megerősödött - jelentette ki, példaként említve, hogy így az
egész Kárpát-medencét lefedő oktatási hálózatot és "szellemi
erőtereket" tudtak kialakítani. Úgy fogalmazott: "összefoltoztuk a
nemzet szanaszét hasogatott szövetét".
A kormányfő beszédében örömét fejezte ki amiatt, hogy - mint
mondta - konszenzus jött létre olyan fontos kérdésekben, mint a
külhoni magyarok állampolgársága, szavazati joga és
autonómiatörekvései.
Megjegyezte ugyanakkor, hogy van egy vita, amelyben helyes, ha a
kormány is kifejti véleményét, a külhoni magyarság szavazati jogáról
kialakult konszenzuson ugyanis most "hajszálrepedés" keletkezett.
Ezzel kapcsolatban a jelenlegi választási rendszert erkölcsileg
helyesnek és igazságosnak nevezte.
A magyarországi magyarok szempontjából a mostani elrendezés
helyes és igazságos, jól képezi le a valóságot: "egy nemzethez
tartozunk, de különböző helyzetben vagyunk" - mondta. Hozzátette:
ezért választották azt a megoldást, hogy a magyarországi magyarok
két szavazatot adnak le, a határon túliak pedig egyet. Hangsúlyozta:
ezen nem kívánnak változtatni, s aki ezt támadja, számíthat arra,
hogy visszautasítják.
A miniszterelnök arra biztatta a külhoni magyarságot, hogy minél
többen vetessék fel magukat a választói névjegyzékbe és vegyenek
részt a szavazáson. Egyúttal azt kérte a külhoni magyarság politikai
vezetőitől, biztassák erre közösségüket.
Közölte, több mint egymillió új magyar állampolgár van, jelezte
ugyanakkor, hogy "valahol a félút környékén járhatunk", ezért célul
tűzte, hogy minden magyar, aki közjogilag is a magyar közösség
részévé akar válni, megtalálja ennek lehetőségét.
Azt is kérte, támogassák teljes mellszélességgel az RMDSZ
közreműködésével indított Minority SafePack kezdeményezést, amelynek
lényege, hogy Brüsszel foglalkozzon az őshonos európai
kisebbségekkel. Ez nem pártkérdés, ez nemzeti kérdés - rögzítette.
A magyar gazdaság állapotát úgy értékelte: "most kell igazán
szerénynek lenni, mert most van mire szerénynek lenni", az
eredményekre mindenki büszke lehet, "Magyarországnak sikerült
összeszednie magát". Egy jegybanki tanulmányra hivatkozva közölte:
az elmúlt hét évben 50 olyan reformértékű intézkedést hoztak, amivel
sikerült új pályára állítani a magyar gazdaságot.
Felhívta a figyelmet arra is, hogy három olyan kulcsterületen,
amely nélkül a modern gazdaságban nincs szuverenitás, így az
energia-, a média- és a bankszektorban 50 százalék fölé növelték a
magyar tulajdont, amit különösen értékes sikernek tart.
Megjegyezte továbbá azt is: Magyarország Csehországgal és
Németországgal fut versenyt abban, hogy az adott terület nemzeti
össztermékében az ipari termelés hol teszi ki a legnagyobb részt. A
magyar célkitűzés a 30 százalékos részarány.
"Kimondtuk (...), majd megvédtük azt a vezérgondolatot, hogy az
EU-ban is a nemzeti érdek az első, ami Magyarországra nézve azt
jelenti, hogy a magyar érdek az első" - fogalmazott Orbán Viktor,
úgy összegezve: Magyarország ma egy európai középállam pozícióját
foglalja el, nemcsak mérete és népessége miatt, hanem azért is, mert
az elmúlt hét évben sikerült önálló akaratot és mozgásteret
kialakítani.
Azt is mondta, mára a Kárpát-medencében megerősödött és
versenyképessé vált az a gondolat, amely szerint a közép-európai
népek abban érdekeltek, hogy mindannyian erősek legyenek.
A magyar nemzeti érdek az - folytatta a miniszterelnök -, hogy
legyen erős Románia, Szerbia, Horvátország, Szlovákia és Ukrajna, és
velük Magyarország szintén erős országként gyümölcsöző kapcsolatot
alakítson ki.
Szólt arról is, hogy a környező országokban - vérmérséklettől
függően - be-, illetve elfogadták a határon átnyúló gazdasági
fejlesztési programokat.
A kormányfő kitért arra, hogy nagyon komoly nemzeti
teljesítménynek tartja a migrációs hullám megállítását a déli
határoknál. Külön köszönetet mondott a délvidéki magyaroknak, mert -
mint mondta - ott kellett kerítést építeni, ahol egyáltalán nem
akartak.
Úgy értékelt: Magyarország ma Európa egyik legbiztonságosabb
országa.
A kormányfő a demográfiáról szólva is megismételte: Magyarország
növekvő számú magyar gyermekekkel, nem pedig növekvő számú
bevándorlóval akarja orvosolni a kedvezőtlen demográfiai
folyamatokat. Emlékeztetett, 2018 a külhonban is a családok éve lesz.
(FOTÓ)