Manchesteri robbantás - Gyarmati István: az éberségnek egy pillanatra sem szabad lankadnia
Budapest, 2017. május 24., szerda (MTI) - Az éberségnek egy pillanatra sem szabad lankadnia - összegezte a machesteri merénylet tanulságait az MTI-nek szerdán Gyarmati István. A biztonságpolitikai szakértő szerint nem lehet számítani arra, hogy az ilyen merényletek belátható időn belül megszűnnek.
Nem szabad engedni az olyan hamis illúziónak, hogy viszonylag
hosszabb ideje nem volt hasonlóan súlyos merénylet. Mint ahogy annak
a hamis illúziónak sem, hogy az elmúlt időszakban annyira
meggyengültek volna az Iszlám Állam vagy az al-Kaida terroristái,
hogy nincs már erejük ilyen merényletekre - vélekedett Gyarmati
István.
Komolyan kell venni azt is, hogy noha az Iszlám Állam valóban
visszaszorul Irakban és Szíriában, ez egyáltalán nem jeleni azt,
hogy a terrorizmus megszűnik. Sőt, nő a veszély azáltal, hogy az
addig ott magukat biztonságban érző iszlám harcosok a közelgő
vereség fényében visszatérnek azokba az európai országokba, ahonnan
elmentek. Ez persze nem jelenti azt, hogy feladták volna eredeti
céljukat, különböző terrorcselekmények végrehajtását.
Gyarmati István szerint egészen biztos, hogy a hétfő éjszakai
merénylet helyszínéül tudatosan választották a Manchester Arenát,
különös tekintettel a koncert idején a rendezvényközpontban
tartózkodó sok fiatalra, illetve gyermekre. A cél ezzel a társadalom
megfélemlítése volt - vélekedett a szakértő. Emlékeztetett arra,
hogy az Iszlám Állam terroristái korábban üzeneteikben többször
fogalmaztak úgy, hogy "gyermekeitek sem lesznek biztonságban". Ezt
most be is bizonyították, ami egyben jelzi azt is, hogy
"gátlástalanságuk" nem ismer határokat, aljas céljaik érdekében
bármire képesek.
A szakértő meggyőződésének adott hangot, hogy a merényletet nem
egy ember hajtotta végre, hanem egy olyan csoport tevékenységéről
van szó, amely minden valószínűség szerint kapcsolatban állt az
Iszlám Állammal. Erre utal az is, hogy a terrorszervezet rendkívül
gyorsan vállalta a merénylet elkövetését. "Megvárták, hogy sikerül-e
a terrorcselekmény, és utána gyorsan jelentkeztek" - tette hozzá.
A terrorista merényletek elleni védekezéssel kapcsolatban
szakértő úgy vélte, hogy az európai uniós tagállamok közötti
biztonsági együttműködés, illetve a titkosszolgálatok közötti
együttműködés területén már lényeges lépések történtek. "Ezt az
együttműködést tovább kell erősíteni, azt azonban tudomásul kell
venni, hogy a terrorizmus még velünk lesz egy jó ideig" - vélekedett
Gyarmati István.
Akármilyen szigorúak is lesznek a biztonsági ellenőrzések,
mindig lesznek olyanok, akik "átcsúsznak" ezeken - fogalmazott a
szakértő, aki szerint a jövőben is számolni kell a mostanihoz
hasonló merényletekre. A cél azonban az, hogy "minél nehezebben és
minél ritkábban sikerüljön átcsúszni az ellenőrzés hálóján". "Sajnos
azonban nem szabad azt gondolni, hogy belátható időn belül ezek a
merényletek megszűnnek" - jelentette ki.
Gyarmati István szerint a védekezés érdekében szükség van a
közvélemény bevonására is. Ezen a téren - mint értékelte - nem
sikerült lényegesen előrelépni. El kell érni, hogy az emberek
vegyenek részt az esetleges merényletek elhárítását célzó
erőfeszítésekben. Egyrészt azzal, hogy figyelnek a környezetükre,
másrészt pedig azzal, hogy nem hagyják magukat megfélemlíteni a
terroristák által. "Azt gondolom, hogy ezen a téren még nagyon sok a
teendő" - hangsúlyozta a szakértő.
A manchesteri merényletet követően az amerikai elnöktől az orosz
és a kínai államfőig, a német kancellártól a francia elnökig vezető
politikusok sorra együttérzésüket fejezték ki, és a terrorizmus, az
Iszlám Állam elleni harc erősítésének szükségességét hangsúlyozták.
Gyarmati István szerint a Manchesterben történtek minden bizonnyal
lökést adnak ezeknek az erőfeszítéseknek.
A biztonságpolitikai szakértő ugyanakkor felhívta a figyelmet
arra, hogy miközben valóban nagyon sokan nyilvánították ki
együttérzésüket, nem volt közöttük egyetlen muzulmán ország vezetője
sem. Pedig alig néhány nappal korábban mintegy ötven muzulmán állam
Donald Trump amerikai elnökkel Szaúd-Arábiában gyakorlatilag
kötelezettséget vállalt arra, hogy mindent megtesznek a terrorizmus
elleni harc érdekében. A történtek nyomán viszont rögtön
megkérdőjeleződik, hogy komoly volt-e részükről ez a
kötelezettségvállalás.