Megemelte európai növekedési előrejelzését az IMF
Washington, 2017. november 13., hétfő (MTI) - Jelentősen megemelte Európa gazdasági növekedési előrejelzését a Nemzetközi Valutaalap (IMF) őszi regionális áttekintésében, megjegyezve, hogy az európai növekedés nagyban hozzájárul a globális gazdasági növekedés lendületének erősödéséhez is.
Az IMF őszi "Regional Economic Outlook" prognózisában a 2016-os
1,7 százalék után Európa idei GDP-növekedési előrejelzését az
áprilisban kiadott tavaszi "World Economic Outlook" elemzésben
jelzetthez képest 0,5 százalékponttal 2,4 százalékra, a jövő évit
pedig 0,2 százalékponttal 2,1 százalékra emelte. A 2019-es
GDP-növekedést továbbra is 1,9 százalékon várja az IMF.
Az euróövezetben az idén 2,1 százalék, jövőre 1,9 százalék,
2019-ben 1,7 százalék lesz a GDP-növekedés, ami az áprilisi
prognózis sorrendben 0,5, 0,3 és 0,1 százalékpontos pozitív
módosítását jelenti.
A világgazdasági növekedés 3,6 százalék lesz az idén, 0,2
százalékponttal magasabb a tavaszi becslésnél, a jövő évi és 2019-es
pedig egyaránt 3,7 százalék. A jövő évit az IMF 0,1 százalékponttal
megemelte, a 2019-esen nem változtatott.
Az Egyesült Államok növekedési előrejelzését lefelé módosította
az IMF: az ideit 0,1 százalékponttal 2,2 százalékra, a 2018-ast 0,2
százalékponttal 2,3 százalékra, a 2019-est 0,2 százalékponttal 1,9
százalékra.
Kína az idén 0,2 százalékponttal növekszik erősebben a tavaszi
becslésben jelzett 6,6 százaléknál, 6,8 százalékkal. A jövő évi
növekedés 6,5 százalék lesz 6,2 százalék helyett, a 2019-es 6,3
százalék 6,0 százalék helyett.
Oroszország idei növekedési előrejelzést 0,4 százalékponttal 1,8
százalékra, a jövő évit 0,2 százalékponttal 1,6 százalékra emelte az
IMF, a 2019-est pedig 1,5 százalékon, változatlanul hagyta.
A tanulmány rámutat, hogy az európai térség néhány fejlett és
számos felzárkózó országában a munkanélküliségi ráta már a krízis
előtti szintre csökkent. A felzárkózó európai országok többségben
pedig robusztus bérnövekedés indult meg, bár a régió túlnyomó
részében a bérnövekedés a munkanélküliség csökkenése ellenére is
csak gyengének mondható.
A növekedési kockázatok rövidtávon kiegyensúlyozottabbakká
váltak, középtávon azonban inkább a növekedést hátráltató tényezők
vannak még túlsúlyban. A gazdasági fellendülés így rövidtávon akár
meg is haladhatja a jelzettet, fenntarthatóságával szemben azonban
már kérdések merülhetnek fel. Hosszabb távon a hátrányos demográfiai
tényezők mellett a viszonylag alacsony termelékenység vetheti vissza
a növekedés ütemét. A növekedési kilátásokat belpolitikai és külső
tényezők is beárnyékolhatják.
Az IMF tanulmányában felhívja a döntéshozók figyelmét a javuló
kilátások által kínált lehetőség kihasználására a költségvetési
tartalékok feltöltéséhez, illetve a gazdaság növekedési és
sokk-elnyelő kapacitásának a megerősítéséhez. Számos fejlett és
felzárkózó országnak még sok tennivalója lenne a viszonylag magas
költségvetési hiány leépítésében, mégpedig a növekedést támogató
módon. Ez különösen az eladósodott gazdaságokra igaz a várhatóan
emelkedő kamatszint miatt.
A kedvezőbb költségvetési helyzetben lévő országoknak pedig a
növekedési potenciál erősítésére és strukturális reformok
végrehajtására kellene kihasználnia a javuló gazdasági növekedésnek
köszönhetően megnyílt mozgásteret. Az alacsony inflációs nyomás
miatt ugyanis az európai országok többségében még a laza monetáris
politika folytatásával lehet számolni. Ahol azonban megindult a
bérnövekedés, a jegybankoknak készen kell állnia a monetáris
ösztönzők fokozatos leépítésére az inflációs várakozások rögzítése
érdekében.