Megkezdődött a második magyar kulturális világtalálkozó Pécsett - FRISSÍTETT (új: további előadók)
Pécs, 2017. április 1., szombat (MTI) - Tizenöt ország több mint száz képviselőjének részvételével szombaton megkezdődött a Magyarok második kulturális világtalálkozója nevű kétnapos rendezvény Pécsett.
Az idén alapításának 650. évfordulóját ünneplő Pécsi
Tudományegyetem (PTE) jubileumi projektirodája és a pécsi székhelyű
Határokon Túli Magyarságért Alapítvány (HTMA) által szervezett
rendezvényen Hoppál Péter kultúráért felelős államtitkár azt mondta,
hogy fellendülőben van a magyar kultúra ápolása és gondozása.
A kulturális nagyberuházásokat sorolva úgy fogalmazott: "soha
még kormányzat ilyen nagy nemzeti erőforrást nem fordított a kultúra
támogatására". Összességében csak a fővárosban 422 milliárd forint
értékű beruházás valósul meg - jelezte hozzátéve, hogy a Modern
városok program fejlesztései között kulturális elemek is találhatók,
amelyekre a debreceni, a kaposvári és a veszprémi színházak
felújítását hozta fel példaként.
Hoppál Péter kiemelte, hogy a kormány a Hagyományok Háza
működést is a legmagasabb szintre akarja emelni: Magyarországon
belül megyei intézményegység-hálózatot 9 központtal, a határon túli
magyar közösségek számára hálózati rendszert hoznak létre a
Vajdaságban, a Felvidéken, Erdélyben és Kárpátalján. A
többletfeladat többletfinanszírozást igényel, így a tavalyi 850
millió forint körüli állami működési támogatás után idén 1,6
milliárdban részesül a Hagyományok Háza - tette hozzá.
Kitért arra is, hogy hatalmas vállalásokat tett a kormányzat a
művészeti, történelmi és emlékezetpolitikai témájú emlékévekkel,
amelyek üzenetét minden közösséghez próbálják eljuttatni, ezeken a
határon túli és a diaszpóra-magyarság is részt vesz.
Szilágyi Péter, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős
helyettes államtitkára előadásában 2010-től kezdődően a legfontosabb
feladatnak nevezte a magyarság újraegyesítését a világban.
Ennek eredményire térve emlékeztetett arra, hogy az
egyszerűsített honosításnak köszönhetően eddig csaknem 830 ezer
külhoni magyar vált állampolgárrá, 110 ezer diaszpórában élő magyar
kapta vissza állampolgárságát. "Egyre közelebb kerülünk ahhoz a
célhoz, hogy 2018-ra az egymilliomodik új magyar állampolgár is
letegye esküjét" - hangoztatta a politikus.
Jelezte, hogy míg 2009-ben az akkori kormányzat 9 milliárd
forinttal támogatta a külhoni magyarokat, addig tavaly a
nemzetpolitikai államtitkárság és a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. 73
milliárd forinttal segítette a magyar közösségek megerősödését
világszerte.
A helyettes államtitkár a további célok között említette a
szórványban működő oktatási rendszer és gazdasági kapcsolatok
erősítését.
Szász Jenő, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnöke szerint
akkor lehet "modern eszközökkel jó válaszokat adni a huszadik század
fájdalmaira, ha összefüggő Kárpát-medencei hálózatokat építünk az
élet valamennyi területén".
Előadásában a tudásközpontok és -hálózatok formálásának
Kárpát-medencei vonatkozásait ismertetve arról beszélt, hogy a
Kárpát-medence egy felsőoktatási, gazdasági és szociális tér.
Felvetette a Kárpát-medencén túl élő magyar közösségek számára
szóló diaszpóra-ösztöndíj létrehozását is, amely lehetővé tenné,
hogy az elszármazott magyar családok gyermekei magyarországi
egyetemeken tanuljanak.
Szili Katalin határon túli autonómiaügyekért felelős
miniszterelnöki megbízott a tanácskozáson azt mondta, hogy új
időszámítás kezdődött a magyar nemzetpolitikában: a határon túliak
állampolgárságának, választójogának és önrendelkezésének kérdéseiben
egyetértés van. "A magyarság semmi többet nem akar, amikor a
székelyföldi, a vajdasági, a felvidéki vagy a kárpátaljai
autonómiáról szólunk, csak és kizárólag annyit, amennyi Európában
bármelyik közösség számára biztosított" - fogalmazott.
A miniszterelnöki megbízott szerint fontos, hogy a
szórványközösségek saját társadalmukon belül felhívják a figyelmet
arra, hogy törekvésük nem "irredenta, eretnek dolog", egyúttal
lényegesnek nevezte, hogy az autonómia kérdésében párbeszéd induljon
az ifjúsági szervezetekkel.
A Magyarok kulturális világtalálkozóját első alkalommal 2010-ben
tartották a HTMA szervezésében. A vasárnapig tartó eseményre a világ
számos tájáról elismert magyar közéleti, kulturális és tudományos
személyiség kapott meghívást - áll a rendezvényt ismertető írásos
összegzésben.
(FOTÓ)