Megkezdődtek a részleges szenátusi választások Franciaországban
Párizs, 2017. szeptember 24., vasárnap (MTI) - Megkezdődtek vasárnap reggel a részleges szenátusi választások Franciaországban, amelyeken a parlament jelenleg jobboldali többségű felsőháza 348 tagjának mintegy felét, 171 szenátort választanak meg hat évre.
A megyeszékhelyeken rendezett közvetett voksoláson a 162 ezer
önkormányzati képviselőből álló elektori testület érintett tagjai,
mintegy 75 ezren vesznek részt, akik várhatóan továbbra is a
jobboldalnak adnak többséget a területi közösségeket képviselő
szenátusban, így a parlamenti erőviszonyok nem változnak.
A gyéren lakott megyékben, amelyeket csak egy vagy két szenátor
képvisel a felsőházban, egyszerű többségi szavazást rendeznek. Az
első fordulót délelőtt fél 9 és 11 óra között, a másodikat pedig
délután fél 4 és fél 6 óra között tartják. A népesebb megyékben,
ahol három vagy annál több szenátort választanak, egyfordulós,
arányos választási rendszer van érvényben, a voksolást reggel 9 és
délután 3 óra között rendezik a prefektúrákon.
Miután a legutóbbi, 2014 márciusi önkormányzati választást a
jobboldal nyerte meg, és az elmúlt négy hónapban jelentősen csökkent
Emmanuel Macron államfő népszerűsége, várható, hogy a többségében
jobboldali helyi képviseletek a szenátusban továbbra is a jobbközép
Köztársaságiakat juttatják többséghez. A köztársasági elnök 2016
tavaszán alakult pártja, a Köztársaság lendületben (LREM) jelenleg
egyetlen önkormányzati képviselővel sem rendelkezik.
Az LREM-nek jelenleg alig 29 szenátora van, többségében olyan, a
korábban kormányzó szocialisták színeiben megválasztott politikusok,
akik a májusi elnökválasztás után csatlakoztak Macron pártjához.
Francois Patriat, az LREM szenátusi frakcióvezetője szerint az a
cél, hogy a csoport legalább 50 fősre növekedjen a szenátusi
választásokon.
A jobbközép Köztársaságiak 143 hellyel rendelkeznek a
szenátusban, és csak 37 százalékuk körzetében tartanak most
választást, tehát biztos, hogy a jobboldal 89 helyet megőriz és a
legerősebb csoport lesz, de a Macront támogató jobboldali szenátorok
külön frakciót alakítanak majd.
A 86 szocialista szenátor körzete közül 46-ban lesz tisztújítás,
a 18 tagú kommunista csoportnak pedig 16 körzetében választanak új
szenátort.
Az eredmény fontos jelzés lehet Emmanuel Macron számára, miután
tükrözni fogja az elmúlt hónapokban megváltozott közhangulatot, de a
gyakorlatban csak korlátozott hatással lesz a kormányzásra. A
törvényhozásban az utolsó szót ugyanis a nemzetgyűlési képviselők
mondják ki abban az esetben, ha a két háznak eltérő a véleménye egy
törvényjavaslatról. Az alsóházban pedig az LREM van elsöprő
többségben. A szenátus azonban lassíthatja a jobboldalnak nem tetsző
javaslatok parlamenti elfogadását.
Az alkotmánymódosításokhoz viszont elengedhetetlen a szenátus
jóváhagyása. A nemzetgyűlés és a szenátus 925 tagja háromötödének
támogatására, azaz legalább 555 voksra van szüksége a köztársasági
elnöknek ahhoz, hogy az alkotmányt módosítani tudja. Emmanuel Macron
2018 nyaráig jelentős intézményi reformokat (a képviselők számának
csökkentését, a miniszteri rangú politikusok ügyeivel foglalkozó
francia köztársasági bíróság megszüntetését) is ígér, amelyeket csak
alkotmánymódosítással tud megvalósítani. Kellő számú szavazat
hiányában a népszavazás lehet a másik megoldás az államfő számára.
Emmanuel Macron már jelezte, hogy parlamenti támogatás hiányában
referendumra bocsátja a javaslatait.