Miniszterelnökség: szigorúbbá és átláthatóbbá válik a közbeszerzési rendszer
Budapest, 2016. november 7., hétfő (MTI) - Szigorúbbá, de egyszerűbbé és gyorsabbá válnak az eljárások a közbeszerzési törvény módosításának köszönhetően - mondta el az MTI-nek a Miniszterelnökség közbeszerzési felügyeletért felelős helyettes államtitkára hétfőn. Császár Dániel kiemelte, a kedden parlament elé kerülő törvénymódosítással a kormány célja az egy ajánlattevő részvételével zajló eljárások visszaszorítása.
A legjelentősebb változás, hogy a közpénzekkel gazdálkodó
szervezetek már egymillió forint felett kötelesek legalább három
ajánlatot bekérni egy szerződésre, ettől csak kivételesen, például
abban az esetben lehet eltérni, ha az adott szolgáltatás egy
meghatározott személyhez kötődik - fejtette ki a helyettes
államtitkár.
Kiemelte, a törvényjavaslat fellép az olyan eljárások ellen,
amelyeken csak egy ajánlattevő vesz részt, az új szabályok szerint
ez olyan következménnyel is járhat, hogy az eljárást eredménytelenné
kell nyilvánítani.
Szigorodnak a vállalkozásokra vonatkozó szabályok is, azok a
cégek, amelyek a szerződést nem a törvényi előírásoknak és a vállalt
feltételeknek megfelelően teljesítették, 90 napig nem indulhatnak
majd közbeszerzéseken - fejtette ki Császár Dániel, hozzátéve, hogy
a törvényjavaslat a szigorítások mellett könnyítéseket is hoz.
A hazai kis- és középvállalkozások részvételét segíti, hogy az
áru- és szolgáltatás megrendelések értékhatára 18 millió forintról
15 millióra csökken, e felett a szerződéseket nyilvánosan meg kell
hirdetni, szemben a korábbi négyajánlatos versenyeztetéssel - mondta.
További egyszerűsítést és gyorsítást jelent, hogy változnak a
nemzeti értékhatárok: árubeszerzés és szolgáltatás megrendelése
esetén 8 millió forintról 15 millióra, építési beruházás esetén 15
millióról 25 millióra, míg szolgáltatási koncesszió esetén 25-ről 30
millió forintra.
A közbeszerzési eljárás szigorúan és részletesen szabályozott,
meghatározott, milyen igazolásokat kell benyújtani, vagy hogyan
lehet alvállalkozókat igénybe venni. Ezeket a kötöttségeket az
értékhatárok alatt nem kell alkalmazni, a törvénymódosítás
ugyanakkor megköveteli, hogy ilyenkor is legalább három ajánlatot
kérjenek be - fejtette ki a helyettes államtitkár, összegezve: a
kisebb értékű beszerzések egyszerűsödnek, de nő azoknak a
szerződéseknek a köre, amelyek megkötése előtt versenyeztetni kell.
Hangsúlyozta, az építési beruházásoknál 300 millió forintig
lehet az osztrák szabályozáshoz hasonló módon közbeszerzési eljárást
lefolytatni, a hazai rendszer azonban több szempontból is szigorúbb
lesz, például nem csak három, hanem legalább öt vállalkozást kell
ajánlattételre felhívni.
A nagyobb átláthatóságról Császár Dániel elmondta, az új
szabályok alapján minden korábbinál több adatot kell az
ajánlatkérőknek az interneten, mindenki számára elérhető módon
közzétenni. Fontos, hogy a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárások
dokumentumai is felkerülnek a világhálóra.
Lényeges változtatás, hogy a hirdetmény nélküli tárgyalásos
eljárások esetében a jövőben a Közbeszerzési Hatóság minden egyes
eljárás előtt döntést hoz arról, indokolt-e az eljárás, és azt az
interneten közzé is teszi.
Császár Dániel kiemelte, az új törvényjavaslatot széleskörű
szakmai és társadalmi egyeztetés előzte meg, a Miniszterelnökség
létrehozta a Közbeszerzési Kerekasztalt is, amely eddig 5 alkalommal
ülésezett. A Miniszterelnökség az elmúlt fél évben mintegy 80
szervezettel, a nagy ajánlatkérőkkel, a gazdasági és szakmai
kamarákkal, az ellenőrző szervezetekkel, a közbeszerzési
szakértőkkel, az uniós források felhasználásban közreműködő
intézményekkel, valamint az összes felsőoktatási intézménnyel
egyeztetést kezdeményezett. A törvényjavaslatban számos eljárási
megoldás ennek a konzultációs sorozatnak az eredménye - jegyezte meg
Császár Dániel.