OGY - Krónika 3. rész (interpellációk)

    MSZP: változik a menzareform?

    Bangóné Borbély Ildikó (MSZP) arról beszélt, hogy egy éve lépett életbe a menzareform, s a sótlan, íztelen ételek ennek köszönhetőek a közétkeztetésben. Támogatják, hogy a szabályozás során nagyobb figyelemmel legyenek a különböző korú gyerekek tápanyag bevitelére, de a rendelet elhibázott volt a kivitelezés tekintetében. Sok szülő panaszkodott arra, hogy a gyerekek éhesen mentek haza az iskolából. Eddig 103 konyha kapott elégtelen minősítést - mondta, s azt kérdezte: változik-e a reform, meghallják a kritikákat, miért kellett egy évet várni arra, hogy belássák, valamit tenni kell.

    Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára közölte: a 7 éveseknél a WHO-felmérése szerint minden negyedik lány és ötödik fiú túlsúlyos volt, vagy elhízott, s nem megfelelő az általuk fogyasztott zöldség, gyümölcs mennyisége sem. Ezért is mondták, hogy az arányokon változtatni kell, több friss zöldségre, gyümölcsre, halételre, és kevesebb cukorra, zsírra van szükség. Az volt a cél, hogy a tipikus cukros menzatea többet ne kerüljön az asztalra - rögzítette. Nem titokban készült a rendelet, hosszas egyeztetés előzte meg, és éveket csúsztattak a hatályba lépésnél. Az ellenőrzések során a konyhák 3,9 százaléknál volt probléma. Jelezte: a közétkeztetési cégek 25 pontjából 13-at elfogadtak, és beépítették abba a rendelet módosításba, ami még az ősz folyamán megjelenhet - jelezte.

    A képviselő a választ nem fogadta el, a parlament 113 igen, 30 nem szavazattal jóváhagyta.

    Jobbik: mi lesz az egészségügyi szakképzéssel?

    Dúró Dóra (Jobbik) az egészségügyi szakképzés jövőjét firtatta. Kiemelte: az egészségügyben is egyre nagyobb mértéket ölt a szakemberhiány, évről-évre egyre kevesebben és egyre idősebbek dolgoznak. 2016 első évében 909-en jelentettek be külföldi munkavállalási szándékot az illetékes hivatalnak. Nem csoda, hogy a kiszámíthatatlanság rányomja a bélyegét az oktatásra is, szakoktatókból is hiány van - mondta. Azt kérdezte: mit tesznek a szakoktatói és szakdolgozói utánpótlás biztosítására?

    Rétvári Bence azt javasolta, ha az orvoselvándorlásról akar érdeklődni, ne nyújtson be interpellációt, kérdezze jobbikos képviselőtársát, aki nagyon sokat tett egészségügyi dolgozók külföldre juttatásában. Felhívta a figyelmet a rezidensek támogatási a programjára, a fiatalok szakorvosi ösztöndíjára, a béremelésekre. Ezeknek köszönhetően 2010-ben több mint 1000 fiatal orvos nyújtott be külföldi munkavállalási engedélyt, ez a szám messze 500 alá csökkent. Ezt tovább erősítheti a béremelés, amit folytatnak - jelezte, s kitért arra is: ingyenessé tették a második szakképzés megszerzését is.

    A képviselő a választ nem fogadta el, a parlament 114 igen, 32 nem szavazattal jóváhagyta.

    KDNP: örvendetes a női munkavállalási arányok javulása

    Hoffmann Rózsa arról beszélt, hogy ma Magyarországon lényegesen jobb feltételek között és nagyobb számban vállalnak munkát a nők. Míg 1998-ban a gazdaságilag aktív nők száma 1,8 millió volt, 2010-ben 1,95 millió, tavaly már 2 millió felett volt. A tendenciából általános gazdasági eredmények is kimutathatók, csökken a munkanélküliség, nő a családok gazdasági ereje, erősödnek a családok. Kitért a családpolitikai intézkedésekre, közte a családi adókedvezmény bevezetésére és kiterjedésére, a gyed extrára, a csok-ra, az első házasok adókedvezményére, valamint arra, hogy a gyermek szám csökkenését sikerült megállítani, s örvendetesen nőtt a házasságkötések száma. Azt kérdezte: a jövőre vonatkozóan milyen célokat tűzött ki a kormány a női foglalkoztatás javítására, s a foglalkoztatás bővítését és a gyermek vállalás ösztönzését sikerül-e egyensúlyban tartani?

    Rétvári Bence kiemelte: rekordot döntött a női foglalkoztatás, 2010-16 között a 15-64 éves korosztályban 10 százalékos a bővülés. Még nagyobb mértékű a 3 éven aluli gyermeket nevelőknél, ahol 20 százalékkal nőtt ez az arány. Ez nem véletlen, a kormány intézkedései vezettek ide - mondta, s többi között a munkahelyvédelmi akció bevezetését, a két gyermek utáni adókedvezmény megduplázását hozta példaként.

    A képviselő választ elfogadta.

    Az LMP az állami leépítést bírálta

    Hadházy Ákos (LMP) cáfolta a kormányzati álláspontot, miszerint 1,1 millió embert foglalkoztatna az állam. Kijelentette: a közfoglalkoztatottakkal együtt is csupán 800 ezren dolgoznak itt, közülük 140 ezren a bürokráciában. Szerinte így nem építhető le 100-150 ezer ember innen, mert akkor nem marad köztisztviselő.

    Bírálta a fűnyíróelvszerű leépítést célzó terveket, és kijelentette: a kirúgott dolgozók csak a munkanélküliek számát növelnék, "nem állnának a futószalag mellé".

    Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter közölte: a következő évek kihívása a versenyképesség növelése, a bürokraták számának csökkentésével.

    Mint mondta, a gazdaság szereplői a bürokráciát több ponton is versenyképesség-gátlónak tartják, például egyszerűsítenék az adózás eljárási szabályait vagy az uniós források kiosztásának menetét. Emellett az ügyintézést lassúnak és drágának ítélik.

    Az sem segít, ha a munkavállalók 20 százaléka az államtól kapja a fizetését - hangsúlyozta -, ez minden európai országhoz képest magas - jelentette ki.

    A képviselő a választ nem fogadja el, azt azonban 108 igen vokssal a Ház megszavazta, 35 nem szavazat és 1 tartózkodás mellett.