OGY - Krónika 1. rész (napirend előtt: Hídfő, bérek, az ország helyzete, kvóta, alaptörvény)
Budapest, 2016. november 7., hétfő (MTI) - A Hídfő nevű hírportálról, a bérekről, az ország helyzetéről és az alaptörvény-módosításról volt szó hétfőn napirend előtt az Országgyűlésben.
LMP: végzetesen veszélyes a Hídfővel kapcsolatot tartani
Hadházy Ákos (LMP) szerint végzetesen veszélyes és nem méltó a
tiszteletre az, aki olyan, az orosz titkosszolgálatok által
fenntartott vagy hozzájuk közelálló propagandaoldalakkal tart fent
kapcsolatot, mint a Hídfő. Az ellenzéki politikus leszögezte, Európa
reformokra szorul, de aki démonizálja Európát, el akarja veszíteni
Magyarországot.
Tuzson Bence, a Miniszterelnöki Kabinetiroda kormányzati
kommunikációért felelős államtitkára közölte, a szélsőséges
szervezeteket figyelemmel kell kísérni. Nemcsak egy kormánynak,
hanem a politikai pártoknak is oda kell figyelnie erre -
hangsúlyozta, hozzátéve: nem fordulhat elő egy országban, hogy egy
politikai párt képviselője rendszeres kapcsolatot tartson ezekkel a
szervezetekkel.
KDNP: 2010 óta emelkednek a bérek
A képviselőként felszólaló Rétvári Bence (KDNP), aki az Emberi
Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára is, Molnár
Gyula őszödi beszédeként értékelte az MSZP elnökének hétvégi
nyilatkozatát, amikor szerinte arról beszélt az ellenzéki politikus,
hogy az MSZP 2006 rossz gazdaságpolitikát folytatott és korlátozta a
sajtószabadságot.
Elmondta, 2010 óta a kormány olyan politikát követ, amelynek
eredményeként a szocialisták kormányzásával összehasonlítva sokkal
nagyobb mértékben nőtt a minimálbér és a havi bruttó átlagkeresetek.
Cseresnyés Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium munkaerőpiaci
államtitkára a szerinte jelentős foglalkoztatás-növekedésre is
felhívta a figyelmet. A foglalkoztatottak száma 32 hónapja
meghaladja a négymillió főt; 2010 óta 670 ezer fővel nőtt a
foglalkoztatottak száma, akik nagy része a versenyszférában
helyezkedett el - részletezte.
MSZP: ideje szembenézni a valósággal
Tóth Bertalan (MSZP) azt mondta, "a habonyi látszatvilágon
kívüli valóságban" a kilakoltatási moratórium márciusi megszűnése
óta több mint kétezren vesztették el az otthonukat, a csökkenő
világpiaci földgázárak ellenére idén sem lesz olcsóbb a fűtés, a
tankötelezettségi korhatár csökkentése miatt 43 ezer gyerek esett ki
a köznevelésből, az ország versenyképessége visszaesett. Ideje
szembenézni a valósággal - hangoztatta, hozzátéve: véget kell vetni
a látszatkormányzásnak és a korrupciónak; az MSZP olyan országot
akar, ahol a fizetésből tisztességesen meg lehet élni, illetve ahol
a véleménye miatt senkit sem ér támadás.
Rétvári Bence államtitkár válaszában azt mondta, az MSZP
kormányon tehetett volna lépéseket saját párttársai korrupciós ügyei
ellen.
A köznevelésről szólva közölte, az igazolatlan hiányzások
szigorításával 29 ezerről 13 ezerre szorították le a hiányzó
gyerekek számát, emellett a tanítási szünetekben is biztosítják az
arra rászoruló gyermekeknek az étkezést. Beszélt a
rezsicsökkentésről, arról, hogy több lakás épül és hogy az
ingatlan-végrehajtások száma is alacsonyabb a korábbi időszakhoz
képest.
Fidesz: támogassák az alaptörvény módosítását!
Kósa Lajos (Fidesz) a kvótareferendummal kapcsolatos
alaptörvény-módosítás támogatására szólította fel a parlamenti
pártokat. Azzal is indokolt, hogy az Európai Tanács újra
napirendjére tűzte a kötelező betelepítési kvóta kérdését.
A kormánypárti politikus azt mondta, ahhoz már hozzászoktak,
hogy a szocialisták becsapják az embereket, ugyanis annak ellenére
nem támogatják a módosítást, hogy pártelnökük korábban a
kvótaellenes törvény támogatásáról beszélt. Hozzátette: a Jobbik
elnöke még áprilisban hazaárulónak nevezte azokat, akik nem
szavazzák meg az alaptörvény-módosítást. Azt mondta, a haza védelme
feltétlen, aki feltételhez köti, az zsoldos, hazaáruló. Az
alaptörvény módosítását bármilyen feltételhez kötni a hazaárulással
egyenértékű - fogalmazott Kósa Lajos.
Az albérlő és a betörő közötti különbséghez hasonlította az
illegális bevándorlókat és a letelepedési kötvényt vásárlókat,
utóbbival kapcsolatban jelezte: felülvizsgálja a kormány ezt a
rendszert.
Tuzson Bence hangsúlyozta, az alaptörvény módosítása 50-100 évre
határozza meg az ország sorsát, míg a letelepedési kötvény
megszüntetése egy rövid távú gazdasági kérdés.
A népszavazáson 3,3 millióan szavaztak a kvóta ellen, egy új
egység jött létre Magyarországért, egy nemzeti egység, és ha ennyien
szavaztak egyféleképpen, az kötelezettséget ró az Országgyűlésre -
magyarázta. Szerinte az alaptörvény képes a legmagasabb szinten
biztosítani Magyarország védelmét. Úgy látta, a Jobbik ugyan
egyetért a módosítás szövegével, de napi politikai érdekből nem
támogatja azt.
Jobbik: a programunk jobb
Vona Gábor (Jobbik) megerősítette, a Jobbik csak akkor támogatja
az alaptörvény-módosítást, ha az nem lesz félmegoldás, vagyis a
letelepedési kötvényt is megszüntetik.
Szerinte az ügy miatt a kormánypártoknál kiújult a
Jobbik-szindróma, folyamatosan mocskolják a pártot, csak azért, mert
a Jobbik "beletenyerelt ebbe a piszkos üzletbe".
Azt javasolta a kormánypárti politikusoknak, folytassák a
mocskolódást, mert azzal elismerik, a Jobbikot tartják a
kormányváltó erőnek. Egy dolgot biztos nem fognak ránk bizonyítani -
fogalmazott -, hogy a Jobbik "bűnszövetséget hozna létre a haza
pénzének elrablására".
A pártelnök elmondta, azt akarják bebizonyítani, hogy a Jobbik
programja jobb.
Tuzson Bence azt kérte a Jobbiktól, álljanak ki a magyar emberek
érdekében, támogassák az alkotmánymódosítást.