Különleges státust adna Srebrenicának a boszniai főmufti
Belgrád/Szarajevó, 2016. november 7., hétfő (MTI) - Srebrenicának különleges jogállást kellene kapnia Bosznia-Hercegovinán belül, ez lenne az egyetlen igazságos megoldás - hangsúlyozta Husein Kavazovic főmufti, a boszniai muszlim közösség vezetője a Dnevni Avaz című boszniai napilapnak adott hétfői interjújában.
A vallási vezető szerint a kelet-boszniai Srebrenicát ugyanolyan
különleges jogállású területté kellene nyilvánítani, mint amilyen a
Brckói Körzet. A Bosznia-Hercegovina keleti részén található
területen a többségében szerbek lakta országrész, a boszniai Szerb
Köztársaság és a főként bosnyákok és horvátok lakta
Bosznia-hercegovinai Föderáció egyformán osztozik, kormányzatát
azonban nem ezek, hanem a szövetségi állam és a nemzetközi közösség
adja.
Srebrenica az 1992-1995-ös boszniai háború idején az ENSZ
védelme alatt állt. A boszniai szerb csapatok 1995. július 11-én
elfoglalták, és - a holland ENSZ-békefenntartók tétlensége mellett -
mintegy nyolcezer muzulmán férfit és fiút elhurcoltak, akiket a
következő napokban brutálisan lemészároltak. A vérengzést a volt
Jugoszláviában elkövetett háborús bűnöket kivizsgáló hágai
Nemzetközi Törvényszék népirtásnak minősítette, a második
világháború óta Európában elkövetett legszörnyűbb mészárlásnak
tartják. A hivatalos szerb álláspont szerint szörnyű
bűncselekményeket követtek el Srebrenicában, de a gyilkosságokat nem
lehet népirtásnak minősíteni.
A város jövője és státusa azért vált a közbeszéd témájává, mert
- a háború óta először - szerb polgármestert választottak a
település élére. Srebrenica ugyan a többségében szerbek lakta
országrészben fekszik, ugyanakkor eddig bosnyák vezetői voltak.
A muszlim vallási vezető azok között az értelmiségiek között
volt, akik kérelemmel fordultak az Egyesült Nemzetek Szervezetéhez,
az Egyesült Államokhoz és az Európai Unióhoz, hogy segítsenek
Srebrenica boszniai Szerb Köztársaságból való kiválásában. A kérés
felháborodást keltett a boszniai szerbek körében.
Husein Kavazovic szerint Srebrenica kiválása indokolt, a szerbek
lakta országrész vezetése ugyanis mindeddig nem foglalkozott
érdemben a várossal, hanem "tagadta a népirtást, és különböző
formájú nyomásgyakorláson és a bosnyákok, valamint a horvátok
jogainak megsértésén keresztül megalázta az ott élőket". "Ezzel soha
nem fogunk megbékélni" - szögezte le a főmufti.
Az október 2-i helyhatósági választások végleges eredményei
szerint a szerb pártok közös jelöltje, Mladen Grujicic a voksok
54,38 százalékát szerezte meg Srebrenicában, a korábbi bosnyák
polgármester, Camil Durakovic pedig a szavazatok 45,45 százalékát.
Az eredmény felháborodást keltett a bosnyákok körében, több
szervezet is a voksolás megismétlését követelte, a választási
bizottság azonban véglegesnek minősítette az eredményt, és nem írt
ki újabb választást.
A délszláv háború legbrutálisabb vérontásáról ismert városban a
bosnyákok attól tartanak, hogy egy szerb polgármester mellett nem
lehetne tisztességes módon megemlékezni minden évben az
áldozatokról. Mladen Grujicic azonban már a választási kampány során
is azt hangsúlyozta: a megemlékezést továbbra is ugyanolyan
tisztelettel szervezi meg a város, mint eddig.