November 10-től látható a mozikban A martfűi rém
Budapest, 2016. november 7., hétfő (MTI) - A martfűi rém történetéhez nem lehetett "kisasszony-zsebkendővel" hozzányúlni - hangsúlyozta hétfőn Budapesten Sopsits Árpád filmrendező, akinek a sorozatgyilkosságból forgatott zsigeri thrillerét november 10-től vetítik a magyar mozik.
Sopsits Árpád a sajtóvetítést követően elmondta: noha
gyilkosságok, valamint a hosszú ideig sikertelen nyomozás
részleteinek ábrázolásakor az eredeti jegyzőkönyvekre és peranyagra
támaszkodtak, mégis elsősorban fikciót készítettek.
Nem azt tartom fontosnak, hogy mennyi a valóság és a fikció a
filmben, hanem az, hogy a néző el tudja-e fogadni a vásznon
látottakat működő valóságként - fűzte hozzá. Elmondása szerint az
1970-es években találkozott először a történettel, amikor a rádióban
mint Magyarországon egyedi bűncselekmény-sorozatról beszélt a per
védőügyvédje.
Mint fogalmazott, elsősorban az elhallgatások keltették fel a
figyelmét, azok a részletek, amelyeket a műsor érezhetően igyekezett
kerülni. Akkor persze nem lehetett filmben feldolgozni a magyar
igazságszolgáltatás végzetes hibáját is magába foglaló történetet,
ma már viszont hozzáférhető az ügy dokumentációja.
A Magyar Nemzeti Filmalap összesen több mint 530 millió forintos
támogatásával készült A martfűi rém valós eseményeken alapul.
1957-ben brutálisan megöltek egy nőt a Szolnok-közeli településen. A
gyilkosságért elítéltek egy férfit, pár évvel később azonban újra
megrázó halálesetek történtek. Egy frissen végzett ügyész rájön,
hogy a börtönben ártatlan ember bűnhődik, ám az 1956-os forradalom
utáni politikai tébolyban nehéz megtalálni az összefüggéseket és
újra felvenni a nyomozás fonalát.
A fővárosi Puskin Moziban rendezett sajtóbemutatót megelőzően
néhány nappal a gyilkosságok helyszínén, Martfűn is levetítették a
filmet. Sopsits Árpád elmondta, nagy visszaigazolásként élte meg,
hogy a helyiek - akik között többen saját emlékeket őriznek a
bűnügyről - elfogadták a vízióját a történtekről. Hozzátette azt is:
az első gyilkosságért ártatlanul elítélt Kirják János leszármazottai
megköszönték a filmet, úgy érezték, valamilyen szinten
rehabilitációt jelent az alkotás a férfi számára, akit a hatóságok
sosem kárpótoltak a börtönben eltöltött évekért.
Ehhez a történethez nem lehet "kisasszony-zsebkendővel"
hozzányúlni, azt akartuk, hogy a néző érezze a gyilkosságok
borzalmát - hangsúlyozta a rendező, aki három évet dolgozott az
elsőként a 32. Varsói Nemzetközi Filmfesztiválon október elején
bemutatott filmen. Sopsits Árpád az általa ismert "legszelídebb
színésznek" nevezte a sorozatgyilkost alakító Hajduk Károlyt, akit
elmondása szerint ezért választottak a szerepre.
Hajduk Károly, aki első alkalommal a hétfői vetítésen látta a
kész filmet, úgy fogalmazott, hogy a legbrutálisabb jeleneteket
látva is elsősorban "praktikus emlékek" idéződtek fel benne a
forgatásról. Mint például, hogy mennyiszer kellett felvenni egy
jelenetet, mire a kés úgy csillant, ahogy azt elképzelte a rendező
és az operatőr.
Ugyanakkor a film egyik legmegrázóbb jelenete, amelyben egy
13-14 éves lány meggyilkolását játszották el, igazi "kínszenvedés"
volt - fűzte hozzá.
Sopsits Árpád kitért arra is, hogy nagyon büszkék a film
éjszakai jeleneteire, amelyeken nagyon sokat dolgoztak Szabó Gábor
operatőrrel. Mivel úgy látták, hogy a közeli képek alkalmatlanok az
atmoszféra megteremtésére, nagytotálokkal dolgoztak, ez azonban
nagyon felszerelés- és időigényes módszer. A martfűi forgatás 49
napjából 35 ezekre az éjszakai jelenetekre ment el.
Szabó Gábor úgy fogalmazott: mivel nem digitális technológiával,
hanem hagyományos, a digitálisnál jóval kevésbé fényérzékeny filmre
forgattak, szükség volt többek között elővilágosító stábra is, de
így sokkal jobban kézben tudták tartani a film noir stílusú vizuális
világot.
A martfűi rém producere Ferenczy Gábor és Tőzsér Attila, a vágó
Kovács Zoltán volt. A filmben Hajduk Károly mellett többek között
Jászberényi Gábor, Bárnai Péter, Trill Zsolt, Balsai Mónika, Anger
Zsolt és Szamosi Zsófia láthatóak. A forgalmazó a Big Bang Media.