Navracsics Tibor: befogadóbbá kell válniuk az EU-tagállamok oktatási rendszereinek
Brüsszel, 2016. november 7., hétfő (MTI) - Az Európai Unióban a tagállami oktatási rendszereknek célirányosabbá és befogadóbbá kell válniuk, különösen az újonnan érkezett menekültek és migránsok integrációjának tekintetében - jelentette ki Navracsics Tibor, az Európai Bizottság oktatásért, kultúráért, ifjúságpolitikáért és sportügyért felelős tagja a testület Oktatási és Képzési Figyelőjének eredményeit hétfőn Brüsszelben sajtótájékoztatón ismertetve.
Hangoztatta: a tagállamoknak egyszerre kell biztosítaniuk a
megfelelő pénzügyi beruházások megvalósulását, illetve azt, hogy
kiváló minőségű oktatási lehetőségek álljanak a fiatalok
rendelkezésére, függetlenül attól, hogy milyen háttérrel
rendelkeznek, a menekülteket és a migránsokat is ideértve.
A legfrissebb, 2014-es adatok arról tanúskodnak, hogy az Európai
Unióban az oktatásra fordított állami kiadások három éven át tartó
visszaesést követően nőni kezdtek. Az EU egészét tekintve az
oktatásba történő állami beruházás mértéke 1,1 százalékkal nőtt. A
figyelő szerint a tagállamok mintegy kétharmadában regisztráltak
növekedést.
A növekedés Magyarországon 12,5 százalékos, további öt
országban, Bulgáriában, Lettországban, Máltán, Romániában és
Szlovákiában pedig 5 százaléknál magasabb volt - hangsúlyozta az
uniós biztos.
Velük ellentétben 2014-ben - 2013-hoz képest - csökkentek az
oktatásra fordított állami kiadások Ausztriában, Belgiumban,
Horvátországban, Cipruson, Észtországban, Finnországban,
Görögországban, Litvániában, Olaszországban és Szlovéniában.
Az uniós biztos elmondta, hogy az oktatás rendkívül hatékony
eszköze a bevándorló fiatalok integrációjának, akik az adott
tagországban született fiatalokhoz képest továbbra is jóval
hátrányosabb helyzetben vannak.
Közülük tavaly például a helyi lakossághoz viszonyítva magasabb
arányban kerültek ki az oktatásból lemorzsolódók (19 százalék
szemben 10,1 százalékkal), és kevesebben szereztek felsőfokú
végzettséget (36,4 százalék szemben 39,4 százalékkal).
A bizottság megállapította, hogy a tagállamoknak fokozniuk kell
erőfeszítéseiket ezen a téren, különös tekintettel arra, hogy az
unióba érkező menekültek és migránsok száma növekszik. Az újonnan
érkezők legtöbbje 34 év alatti, sőt mintegy 30 százalékuk még nincs
18 éves. Fiatal koruknál fogva esetükben az oktatás különösen
hatékony eszköz a társadalmi integráció elősegítésében - áll a
jelentésben.
Magyarországgal kapcsolatban a brüsszeli figyelő megállapította,
hogy 11,8-ról 11,6 százalékra csökkent a 18-24 közötti korai
iskolaelhagyók száma 2012 és 2015 között.
A felsőfokú végzettséggel rendelkező 30 és 34 évesek száma
ugyanakkor 29,8-ról 34,3 százalékra növekedett, amíg az uniós átlag
2015-ben 38,7 százalék volt. A frissen végzett 20 és 34 év közöttiek
foglalkoztatási rátája 73,3-ról 80,4 százalékra emelkedett - az
uniós átlag 76,9 százalék.
A felnőttek (25-64 évesek) részvétele az "egész életen át tartó
tanulásban" 2,9-ról 7,1 százalékra emelkedett, amíg az unió
egészében 9,2-ről 10,7 százalékra a vizsgált időszakban.
A bizottság megállapította ugyanakkor, hogy a magyar oktatás
esélyegyenlőségi kihívásokkal küzd, a tanulók teljesítménye
összefügg társadalmi és gazdasági hátterükkel.
Megjegyezték, hogy Magyarországnak növelnie kell a hátrányos
helyzetű csoportok, különösen a romák részvételét a befogadó
többségi oktatásban.