OGY - Krónika 2. rész (interpellációk)

    Budapest, 2016. november 7., hétfő (MTI) - A földértékesítésekről, a mentősök munkakörülményeiről és a hátrányos helyzetűek megsegítését célzó uniós forrásokról volt szó hétfőn az interpellációk között az Országgyűlésben.
hirdetés
    MSZP: gyanús földértékesítés Nagyesztergáron

    Gőgös Zoltán, az MSZP képviselője arról beszélt, hogy 2016 januárjában büntető feljelentést tett egy gyanús, nagyesztergári földértékesítés miatt, amely szerinte milliós kárt okozott az államnak. A képviselő azt kérdezte a belügyi államtitkártól, hogy hajlandó-e végre kiadni számára a nyomozás során készített szakértői véleményt. "Kit védenek és miért titkolóznak?" - kérdezte Gőgős Zoltán.

    "A törvényt védjük" - válaszolta Kontrát Károly, belügyi államtitkár, aki szerint a szakértői vélemény a nyomozati iratok részét képezi, és nem minősül közérdekű adatnak. Hozzátette: a nyomozás megszüntetése estén csak a gyanúsítottnak és a védőnek nyílik lehetősége az iratmegismerésre.

    A képviselő nem, de az Országgyűlés 115 igen és 40 nem szavazattal elfogadta a választ.

    Jobbik: javítani kell a mentősök munkakörülményeit!

    Rig Lajos, a Jobbik képviselője a mentődolgozók munkakörülményeinek javítását szorgalmazva azt kérdezte, hogy az 5 milliárd forintos EU-s támogatás ellenére, miért nem működik az integrált mentésirányítási projekt, mikor és hogyan valósul meg a mentősök munkaruhájának tisztítása és mikor csökkentik a mentősök számára a nyugdíjkorhatárt.

    Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára azt mondta: 2010 óta 31 százalékkal nőtt a mentésre fordított összeg, 27 új mentőállomás készült, és 85-öt újítottak fel, valamint 467 új mentőautót vásároltak és jövő év végégig még 130 új mentőkocsi érkezik. Közölte: az uniós támogatásból finanszírozott tableteket már 442 mentőállomás használja a munkájához és a sávszélesség függvényében mindenhol be akarják vezetni a jövőben ezt a rendszert. Jelezte: a mentésfejlesztési terv része lesz a mentősök ruházatának kérdése.

    A képviselő nem fogadta el a választ, de az Országgyűlés 113 igen, 29 nem ellenében támogatta azt.

    LMP: Fidesz-közeli cégek lopják el a szegényeknek szánt forrásokat

    Hadházy Ákos, az LMP képviselője arról beszélt: menetrendszerűen kerülnek elő olyan Fidesz-közeli cégek, amelyek a közbeszerzésekre vonatkozó szabályokat figyelmen kívül hagyva nyernek hatalmas EU-s pénzeket. A képviselő egy sajóhídvégi, mélyszegénységben élők helyzetének javításáról szóló pályázatot hozott példaként, amely szerint 164 millió forintból a családok 30 százalékánál sikerült "pozitív eredményt" elérni. A képviselő szerint a kormány tétlenül nézi, hogy céghálózatok lopják el a szegényeknek szánt pénzt.

    Rétvári Bence szerint ugyanakkor a projekt célja a hátrányos helyzetben lévő közösségek segítése és integrációja, amelyben volt mezőgazdasági program, családi kassza program, tanulási kompetenciák kezelése, közösségfejlesztés és mentorprogram, valamint álláskeresési támogatás és életvezetési ismeterek elsajátítása is. Az államtitkár úgy vélte: ilyen programokra igenis szükség van, mert Magyarország nem mondhat le ezekről az emberekről, és ezt az LMP sem gondolhatja komolyan.

    Hadházy Ákos nem fogadta el a választ, de a képviselők 111 igen és 27 nem ellenében megszavazták azt.

    Fidesz: sikeres volt a földértékesítési program

    Dankó Béla felidézte, hogy közelmúltban szavaztak a földértékesítési program lezárásáról, aminek hatására a magyar gazdatársadalom versenyképessége és gazdasági súlya tovább erősödött. Kitért arra, hogy az ellenzék, ritkán látott összeborulással alkotmányellenességet kiáltott, s most az Alkotmánybírósághoz futnak, ám mára nyilvánvalóvá vált, ezen felvetéseik nem a szakmaiság, hanem a kormány bírálatának eszközei voltak. Kitért arra is, hogy a program keretében 195 ezer hektárt, közel 1,4 millió forint/hektár átlagáron értékesítettek, s a magyar földművesek közel harmada szerzett földtulajdont. Az így keletkezett bevételt az államadósságra fordítják - jelezte. Azt kérdezte: mennyi földterület marad állami tulajdonban, hogyan fog gazdálkodni a megmaradt területeivel az állam?

    Nagy István államtitkár közölte: a program kiváló példája annak, hogy az ellenzéknek semmi nem jó, amit a kormány tesz, még ha a magyar gazdatársadalom érdekében is teszi. A program lezárása kapcsán benyújtottak két javaslatot, ami rendelkezik a bevételek felhasználásáról is. Az ellenzék ezeket is támadta, de érdemi javaslata nem volt - jegyezte meg, s kitért arra is: a kisbirtokok arányának 80 százalékos szintre emeléséhez nagyban hozzájárult a program. A teljes állami földvagyon 11 százalékát értékesítették, 1,6 millió maradt a földalapban ebből mintegy 1 millió az állami erdők nagysága, s 300 hektár a védett természeti terület. A további hasznosítás főként haszonbérbeadás és vagyonkezelés útján történik majd, illetve a 3 hektár alatti területek értékesítése folytatódik - jelezte.

    A képviselő a választ elfogadta.