OGY - Krónika 4. rész (Interpellációk)

    MSZP: miért nem tárgyalnak a szakszervezetekkel?

    Gúr Nándor (MSZP) kifogásolta az adóemeléseket és új adók bevezetését, a többi közt a minimálbér terheinek növekedését. Közölte: nettó százezer forint körüli lenne a minimálbér összege, ha annak terheihez nem nyúlt volna a kabinet.

    Miért verik át a munkavállalókat? Miért csak a járulékcsökkentéssel akarnak nekik forrást adni? Miért nem tárgyalnak érdemben a szakszervezetekkel? - sorolta kérdéseit.

    Cseresnyés Péter, a nemzetgazdasági tárca államtitkára visszakérdezett: miért próbálják az embereket átvágni akkor, amikor így fogalmazzák meg kérdéseiket?

    Kijelentette: Magyarországon reálbéremelkedés következett be az elmúlt években, a kormány pedig folyamatosan tárgyal az érdekképviselettel.

    Közölte azt is: a kormány fizetésemelést a gazdasági versenyszektorban nem ígérhet. Ugyanakkor szükség van a bérek dinamikus emelkedésére, amelyet ösztönzőit a kormány keresi, arról rendszeresen tárgyal az érintettekkel - hangsúlyozta.

    Gúr Nándor nem fogadta el a választ. Azt az Országgyűlés szavazta meg azt 109 igen szavazattal, 35 elutasító voks mellett.

    Jobbik: hogyan szervezik át a kórházi ágyakat a szociális szektorba?

    Vágó Sebestyén (Jobbik) bírálta, hogy bár a tervek szerint 10-11 ezer kórházi ágyat "helyeznének át" a szociális ellátásba, ebből azonban még egy sem valósult meg. Szerinte az sem világos, a kórházak hogyan pótolják a kieső normatívát, de az sem, fizikailag elkerülnek-e az ágyak a kórházakból.

    A munkavállalók választhatnak-e, hogy maradnak-e az egészségügyben? - sorolta kérdéseit, megjegyezve: a szociális ágazatban dolgozók keresnek a legrosszabbul az országban.

    Rétvári Bence, az Emmi államtitkára azt kérdezte: támogatná-e a Jobbik, hogy XXI. századi körülmények között ápolják azokat, akik szociális és egészségügyi ellátásra is szorulnak. Mivel ehhez garancia is kell, ezért a kormány úgy döntött, először 3-4 szakápolási centrum jön létre az országban - jelentette ki.

    Ágymegszüntetésről senki nem beszél, a kormány az egészségügy fejlesztését szorgalmazza - hangsúlyozta, azzal együtt, hogy senki sem kereshet kevesebbet.

    A képviselő nem fogadta el a választ. Arról a Ház szavazott, 108 igen szavazattal, 34 nem szavazat mellett.

    LMP: miért maradt el a vidékstratégia megvalósítása?

    Sallai R. Benedek (LMP) a nemzeti vidékstratégia megvalósításának elmaradására kérdezett rá. Hangsúlyozta: az abban foglalt időintervallum felénél járunk, az elvárások azonban nem teljesülnek például a demográfiai földprogram, a helyi szövetkezetek helyzetének rendezése vagy az ökológiai gazdálkodás feltételeinek megteremtése terén sem. A vidékfejlesztési pénzek jelentős részéből értelmetlen beruházások készülnek - kifogásolta.

    Támogatna-e a kormánypárt egy parlamenti vitanapot, amely a vidék problémáival foglalkozna? - kérdezte.

    Nagy István, a földművelésügyi tárca államtitkára közölte, nem tartja indokoltnak a vitanapot, mert "mi minden nap a parlamentben a vidék kérdéseivel is foglalkozunk".

    A stratégia irányokat jelöl ki, nem operatív feladatokat - mondta -, célkitűzéseit pedig számos program szolgálja, például a szociális földprogram, a revitalizációs program, de a pályázati felhívások is például az ökológiai gazdálkodás vagy a fiatal gazdák segítésére.

    Ezek folytatását és fejlesztését a jövőben is tervezi a kormányzat - közölte, hozzátéve: csak találgatás, elméleti lehetőség a mezőgazdasági támogatások megszüntetése 2020 után.

    A képviselő nem fogadta el a választ, de a Ház megszavazta azt, 110 igen vokssal, 29 nem szavazat mellett.

    MSZP: meddig trükköznek még az államadóssággal?

    Burány Sándor (MSZP) azt mondta, hogy az Eurostat októberi közleménye szerint magasabb az államadósság a kormány és a KSH által bevallottnál, ugyanis abba az Exmibank adóssága is beleszámít. A politikus azt is gyanúsnak nevezte, hogy eközben a Magyar Nemzeti Bank közvetlenül finanszírozza a költségvetést.

    A képviselő azt kérdezte, hogy mikor hagyják abba a számokkal való trükközést és mikor fejezik be a költségvetés szabálytalan finanszírozását.

    Tállai András, a nemzetgazdasági tárca parlamenti államtitkára azt felelte, hogy nem a jelenlegi kormány híresült el arról, hogy trükközik a költségvetési számokkal, hanem éppen az egykori baloldali kabinetek.

    Magyarország jelenleg szakmai, módszertani vitát folytat az Eurostattal, mert a KSH és az MNB szerint nem helyes az uniós statisztikai hivatal által alkalmazott megközelítése - közölte.

    A képviselő a választ nem fogadta el, a parlament viszont 109 igennel 32 nem ellenében megtette azt.

    Jobbik: mi lesz a János kórházzal?

    Gyöngyösi Márton (Jobbik) interpellációja során végig bírálta a tervezett fővárosi kórházátszervezéseket. Szavai szerint a szuperkórházakon alakuló presztízsberuházások nem csak, hogy nem tudják kiváltani a jelenlegi intézményeket, de azt sem sikerült egyértelművé tenni, hol épülnének fel az új létesítmények. Eközben megkezdődött több kórház leépítése, a fővárosi Szent János kórházban a hírek szerint például csak a járóbeteg ellátás maradna meg - emelte ki.

    A politikus kíváncsi volt, hogy megmaradnak-e a Szent János és a Péterfy Sándor utcai kórházak.

    Rétvári Bence azt felelte, hogy a képviselő kérdéseire választ kaphat a Magyar Közlönyből, mert az ügyben hozott két kormányhatározat cáfolja a politikus "rémhíreit". Az államtitkár hangsúlyozta, hogy a kormány csak fejlesztésekről döntött, semmi másról.

    A képviselő helyett a parlament fogadta el a választ 107 igennel, 35 nem ellenében.