Nemzeti konzultáció - Orbán: a konzultáció segíthet megvédeni magunkat a bevándorlással szemben
Budapest, 2017. szeptember 22., péntek (MTI) - A "Soros-tervről" szóló nemzeti konzultáción való részvételre kér Orbán Viktor miniszterelnök mindenkit, mert szerinte az emberek ezzel segíthetnek abban, hogy Magyarország meg tudja védeni magát a bevándorlással szemben.
A terv le van írva, maga Soros György tette közzé: pontokba
szedte akciótervét arról, mit kellene tenni szemben azzal, amit a
magyar kormány javasol - mondta a kormányfő pénteken a Kossuth rádió
180 perc című műsorában.
Szerinte e terv pontról pontra történő végrehajtásán dolgoznak a
brüsszeli bürokraták.
A "Soros-tervnek megfelelően" az Európai Bizottság már egy éve
elkészítette az állandó migránselosztási rendszerre vonatkozó
javaslatát - jelezte, megjegyezve, a magyar ellenzék időnként
tagadja, hogy ez létezne.
Kijelentette ugyanakkor, hogy a miniszterelnökök uniós
tanácsában biztosan nem lesz meg erről az egyhangú döntés, mert ha
más nem, ő vétózni fog.
Ebben a küzdelemben egy nemzeti konzultáció a magyar nemzeti
pozíciót javítja - hangoztatta.
Arra a kérdésre, hogy mely témákra nem kapott felhatalmazást a
korábbi konzultációkban, Orbán Viktor úgy reagált: nem az a kérdés,
hogy van-e felhatalmazása, hanem az, hogy van-e elég ereje, és "a
válaszom az, hogy nincs". Arra van szükség - magyarázta -, hogy az
emberek megerősítsék azt a felhatalmazást, amelyet általános
jelleggel a választáson megadtak, és így azzal érvelhet a nemzetközi
porondon, hogy a magyar nemzeti közösség nagy többsége ugyanazon az
állásponton van, mint a miniszterelnök.
Orbán Viktor visszautasította, hogy a Brüsszellel folytatott
viták miatt uniós forrásokat vonjanak meg Magyarországtól. Közölte,
nem is készül ilyesmire, ez ugyanis teljesen elképzelhetetlen, ilyen
típusú fenyegetésnek semmilyen jogalapja nincs az uniós
jogrendszerben. Törvénytelen, hogy Magyarország pénzbüntetést kapjon
azért, mert nem akar bevándorlókat befogadni - jelentette ki,
hozzátéve, hogy azok az európai vezetők, akik erről nyilatkoznak,
jogsértést követnek el.
A kormányfő újfent korrekt igénynek nevezte, hogy az Európai
Bizottság kifizesse a magyar határvédelmi költségek felét. Hosszú
küzdelmek várhatók erről, de "a végén majd elszámolunk egymással",
és "mindig nálunk van ez a bizonyos csekkfüzet, amit alá tud írni az
Európai Bizottság elnöke" - fogalmazott.
A miniszterelnök ismét elmondta azt is, szerinte magyar
nézőpontból az a legjobb, ha Angela Merkel jelenlegi kancellár nyeri
a közelgő németországi választást, miután ő barátságosabb a
magyarokkal, mint a rólunk tiszteletlenül beszélő szociáldemokrata
kancellárjelölt, Martin Schulz.
A rádióinterjúban a gazdasági mutatókról is szó volt, amellyel
kapcsolatban Orbán Viktor hangsúlyozta: mára közelfogadottságnak
örvend az a kijelentés, hogy ma Magyarországon aki akar, az tud
dolgozni, el tudja tartani a családját, és megbecsülést is kap,
hiszen több mint 50 hónapja nőnek a bérek.
A személyi jövedelemadó mértékét firtató kérdésre a
miniszterelnök megerősítette: annak a híve, hogy a munkát terhelő
adókat folyamatosan csökkentsék, mert ez teszi hihetővé azt a
gondolatot, hogy érdemes dolgozni. Az az álláspontja - folytatta -,
hogy "inkább a pénz elköltésénél alkalmazzunk adót, ezért nagyobb
Magyarországon az áfa, mint a jövedelemadó kulcsa". Ezt
igazságosabbnak is tartja, mint "a gyakran elrejthető jövedelmeket"
adóztatni.
Megjegyezte: 2010-ben a 3,7 millió dolgozóból 1,8 millió
fizetett adót - "kész csoda, hogy életben maradtunk" -, most pedig a
több mint 4,4 millió dolgozó emberből mindenki adózik.
Beszélt a nyugdíjasokról is, megerősítve: a kormány tartja magát
a nyugdíjak értékének megőrzéséről tett vállalásához, ugyanis a
magyar gazdaság elég erős ahhoz, hogy a tisztességben megőszült
emberek megkapják, ami megilleti őket. Hozzátette, a nyugdíjak
értéke nem csökken, sőt évek óta emelkedik.
Az őszi nyugdíjkiegészítés lehetőségét firtató kérdésre azt
válaszolta: szerinte lesz ilyen, novemberben látják majd az
adatokat, és ha szükséges - és általában szükséges -, utólagos
emelést hajt végre a kormány.
A diákokra is kitért, emlékeztetve: azt tudja nyújtani a magyar
gazdaság a fiataloknak, hogy kamatmentes lesz a Diákhitel2, és nő a
Diákhitel1 összege.
A Modern városok programról Orbán Viktor azt mondta: a program
egyszerre fejleszti a nagyvárosokat, és nyújt biztonságot,
munkalehetőséget, hátországot a falvaknak, azoknak ugyanis az a jó,
ha tőlük elérhető távolságban fejlett nagyvárosok vannak. A
programhoz pedig kell egy miniszter - ezt a posztot tölti be
októbertől Kósa Lajos -, mert óriási koordinációs feladatról van
szó, amelyet össze kell fogni - fűzte hozzá.
A forrásokkal kapcsolatban kijelentette: nem ismeri a magyar és
az uniós pénz közötti különbségtételt, mert "az mind a mi pénzünk".
"Az EU-tól mi egyetlen fillér ajándékot sem kapunk, minden fillérért
adunk valamit" - mondta, utalva az uniós költségvetésbe történő
magyar befizetésre, valamint a magyar kereskedelem megnyitására a
nyugatiak előtt.
Végül az új ukrán oktatási törvényről szólva a miniszterelnök
világossá tette: az európai kultúrában nem szokás visszavenni a
kisebbségeknek már megadott jogokból. Ukrajnában azonban most ez
történik: csökkentik a nemzetiségi nyelvű oktatás lehetőségét -
hívta fel a figyelmet, közölve: Ukrajnának meg kell értenie, ez nem
teszi lehetővé, hogy közelebb jusson az unióhoz, "ezt mi sem fogjuk
megengedni". Hozzátette, az ügy nem politikai természetű, hiszen "az
ügy végén gyermekek, szülők vannak".