OGY - Krónika 10. rész (Habsburg-alapítvány, büntetések, napirend után)

    Habsburg-alapítvány

    A kormány alapítványt hozna létre a Habsburg Ottó-hagyaték kezelésére, és ehhez módosítana egy 2006-os szabályt, amely tiltja, hogy a kormány alapítványt hozzon létre.

    Vejkey Imre előterjesztő törvényismertető felszólalásában azt mondta, Habsburg Károly főherceg ajánlotta fel Magyarországnak az utolsó osztrák-magyar trónörökös hagyatékát. A magyar kormány amellett, hogy megtiszteltetéssel fogadta a felajánlást, fontosnak tartja a hagyaték méltó módon történő elhelyezését, mivel korszakos jelentőséggel bír és kifejezi a Habsburg család kötődését Magyarország felé. A hagyatékot a budai királyi palotában helyeznék el.

    Vejkey Imre kitért arra is, hogy egy korábbi javaslat szerint a kormány sem hozhat létre közalapítványt, ezért külön törvényben biztosítanák, hogy erre legyen lehetőség.

    Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára a kormány nevében támogatásáról biztosította az előterjesztést, hozzátéve, hogy a hagyatékban Habsburg Ottó politikai cikkei, könyvei, könyvgyűjteménye, államfőkkel, politikusokkal folytatott megbeszélések alapján írt tanulmányok, újságcikkek, díszpolgári oklevelek és egyéb tárgyi emlékek vannak.

    Vas Imre, a Fidesz vezérszónoka Habsburg Ottó Magyarországgal kapcsolatos politikai cselekményeit méltatta az uniós tagság támogatásától a páneurópai pikniken át az unió belső határainak lebontásáig.

    Az MSZP vezérszónoka, Heringes Anita amellett, hogy Habsburg Ottó tevékenységét nem vonta kétségbe, és azt mondta, támogatják a hagyaték ápolásáról szóló javaslatot, az alapítvány létrehozásával nem értett egyet. 2006-ban az MSZP-kormány hozta meg azt a döntést, hogy a kormányok nem hozhatnak létre alapítványt, emiatt rossz érzéssel tölti el őket a javaslat.

    Szávay István (Jobbik) felidézte, hogy Habsburg Ottó családjának megítélése kétes a kiegyezés előtti történések miatt, ugyanakkor a trónörökös Magyarországhoz való ragaszkodása nem vitatott. Emellett Heringes Anitával egyetértve a jobbikos képviselő sem támogatta, hogy a kormány lehetőséget adna alapítvány létrehozására. Ehelyett a képviselő szerint a kormánynak csökkentenie kellene a civil szervezet létrehozásával kapcsolatos bürokráciát, és szeretnék látni azt is, hogy kikkel és hogyan működne majd a hagyatékot kezelő alapítvány.

    Ikotity István (LMP) azt mondta, nagyra becsülik Habsburg Ottó életművét, a magyarságért tett erőfeszítéseit. A Habsburg Ottó életének pillanatait felelevenítő politikus egyúttal feltette a kérdést, hogy nem a valóban nemes ügyet kihasználva akarnak-e alapítványalapítási jogot adni a kormánynak, amely joggal a kabinet később vissza is élhet.

    Az alapítvány létrehozását az LMP támogatja, de azt nem tartják jó ötletnek, hogy a kabinet a jövőben kormányalapítványokat hozhasson létre - jelentette ki.

    A vita végén Vejkey Imre (KDNP) azt mondta, hogy Habsburg Ottó életművét és emlékét az egész nemzet megbecsüléssel őrzi. A törvénymódosítás célja az, hogy az Országgyűlés kiemelt esetekben felhatalmazást adhasson a kormánynak arra, hogy alapítványt hozhasson létre - tette hozzá.

    Büntetések, kényszerintézkedések végrehajtása

    A büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló törvény módosításának vitájában Völner Pál, az igazságügyi Minisztérium államtitkára hangsúlyozta, hogy az indítvány új jogintézményeket teremt, miközben pontosítja a meglévő szabályozást. A változásokat összefoglalva emlékeztetett, hogy az Emberi Jogok Európai Bírósága a büntetés-végrehajtási intézmények zsúfoltsága miatt többször is elmarasztalta Magyarországot illetve felhívta arra, hogy az ügyben készítsen cselekvési tervet.

    A parlament előtt fekvő javaslat elsődleges célja, hogy a jogalkotás eszközeivel is segítsen csökkenteni a börtönök túlzsúfoltságát. Az indítvány kiterjeszti a reintegrációs őrizet alkalmazhatóságát, növeli az érintettek személyi körét és az időtartamot is - közölte.

    Megjelenik a rossz elhelyezési körülmények miatti panasz valamint a kártalanítási eljárás bevezetése - hangsúlyozta.

    Salacz László (Fidesz) kiemelte, hogy a javaslat három módosító csomagot tartalmaz. A zsúfoltság kezelésében kiemelten fontos szerepet tölt be az új férőhelyek kialakítása - hívta fel a figyelmet.

    Az ellenzéki padsorokból Horváth Imre (MSZP) megkésettnek nevezte a mostani javaslatot, az alapvető jogok védelmét erősítő törvénymódosításokat viszont üdvözölte. A Jobbik álláspontját Staudt Gábor ismertette, aki úgy összegzett, frakciójuk nem támogatja a módosítást. Az LMP-s Sallai R. Benedek szintén elutasítóan nyilatkozott az igazságügyi miniszter javaslatáról.

    Napirend után

    Napirend utáni felszólalásra két képviselő jelentkezett. Sallai R. Benedek az egészséges életmódhoz való jog biztosításának hiányáról beszélt, Pintér Tamás (Jobbik) pedig fideszes politikusok által a Dunferr Zrt.-vel kapcsolatban tett ígéretekre reagált.

    A felszólalást követően Hiller István levezető elnök lezárta a keddi ülésnapot, a képviselők jövő hétfőn 11 órakor folytatják a munkát.