OGY - Krónika 2. rész (Lengyelország melletti kiállás)

    Budapest, 2018. február 20., kedd (MTI) - A Lengyelország melletti kiállásról szóló Fidesz-KDNP-s határozati javaslat általános vitájával folytatta keddi ülését az Országgyűlés.
hirdetés
    Németh Zsolt: Lengyelországért állunk ki Brüsszel nyomásgyakorlásával szemben

    Németh Zsolt, a külügyi bizottság fideszes elnöke, aki Gulyás Gergely frakcióvezetővel és két KDNP-s képviselővel együtt jegyzi a javaslatot, azt mondta:    a határozati javaslat arról szól, hogy az Európai Unió nem arra való, hogy a tagállamok belpolitikai vitáit eldöntse, mert ez a tagállamok parlamentáris rendszereinek dolga.

    Úgy vélte: ha Lengyelország belügyeibe ilyen szinten beavatkozik az EU, akkor ez precedenst teremt további beavatkozásokra is bármely más tagállammal szemben is. Végül is ki írja itt a legyen alkotmányt, van még erre joga lengyeleknek, vagy ezt is átvállalja tőlük a fáradhatatlan Európai Bizottság? - tette fel a kérdést a politikus, aki szerint az Európai Bizottság rendszeresen túlterjeszkedik hatáskörén, és beavatkozik olyan belügyekbe, amelyekben nem illetékes.

    Hangsúlyozta: Lengyelországért állnak ki, de az európai integráció tisztaságáért, jogszerűségéért, eszméjéért és jövőjéért is fellépnek. Megjegyezte: amikor a jogtalanság pont Lengyelországgal szemben történik, az különösen felháborít minket, hiszen az ország ezeréves barátunk.

    Németh Zsolt szerint a javaslat arról is szól, hogy nem fogadják el a európai alapszerződés "csűrcsavarásával" kialakított döntéseket, mert az számít, ami a szerződésben le van írva, nem pedig az, amit a "balliberális értelmiségiek politikai indíttatásnál fogva belemagyaráznak".

    Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a javaslat nem szól arról, hogy kinek van igaza a reflektorfénybe került lengyel belpolitikai vitában, mert ezt nem a magyarok és nem Brüsszel dolga eldönteni, hanem a lengyeleké. Hozzátette: amikor kiállnak Lengyelország mellett, az azt sem jelenti, hogy ki akarnának lépni az EU-ból vagy meg akarnák gyengíteni azt. Az előterjesztés arról sem szól, hogy a magyar-lengyel barátság bármilyen értelemben ellensúlya lenne az EU-nak - tette hozzá.

    Magyar Levente: a kormány támogatja a Lengyelország melletti kiállást

    Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára helyénvalónak, időszerűnek és üdvözlendőnek tartotta a kezdeményezést, és jelezte, hogy a kormány támogatja a javaslatot és Lengyelországot, minden olyan döntést megvétóz, amely Lengyelország ellen irányul.

    Hangsúlyozta: Lengyelországon keresztül Magyarországot is a támadást érte, az Európai Bizottság fellépése (miszerint az európai uniós alapszerződés 7. cikke szerinti eljárást indított Lengyelországgal szemben a vitatott igazságügyi reform miatt) legalább annyira szól Magyarországról, és a visegrádi együttműködésről is. Az államtitkár szerint jogtalan és igazságtalan az Európai Bizottság támadása, valamint tiszteletlen is az eljárás Lengyelországgal szemben.

    Kiemelte: akár hajtóvadászatnak, akár inkvizíciós eljárásnak nevezzük a Lengyelország elleni eljárást, a lényeg az, hogy Lengyelországot méltatlan politikai támadás érte. Az államtitkár szerint emögött Közép-Európa történelmi léptékű gazdasági súlynövekedése állhat, amely már politikai tekintetben is egyre érezhetőbb.

    MSZP: nem a lengyel-magyar barátságról, hanem két autokrata kormány nyomásgyakorlásáról van szó

    Bárándy Gergely, az MSZP vezérszónoka azt mondta: a lengyel-magyar barátság valóban a távoli múltban gyökerezik és fontos a jó viszony a két ország között, azonban ez a határozat nem a két nép barátságáról szól, hanem "két autokrata kormány közös nyomásgyakorlásáról, amely vállalhatatlan, demokratikus elvekkel és a jogállam eszméjével össze nem egyeztethető közjogi törekvéseikhez próbál igazolást találni", miközben a magyar és a lengyel népet paravánként tolják maguk előtt, hogy leplezzék saját hatalomtechnikai törekvéseiket.

    Az MSZP-s képviselő úgy vélte: Brüsszel nem lépte túl a hatáskörét. Ha Magyarország felelősséget érez a lengyel nép iránt, akkor meg kellene próbálnia a lengyel kormányt rábírni arra, hogy változasson a jogállamiság elveivel szembeni hozzáállásán, ezzel sokkal többet tudna segíteni a lengyel népnek, mit azzal, hogy kiáll egy olyan törekvés mellett, ami nem a lengyel emberek érdeke - mondta az MSZP-s képviselő.

    KDNP: elfogadhatatlan az uniós eljárás

    Latorcai János, a KDNP egyik vezérszónoka - megemlékezve a háborúk alatti kölcsönös áldozathozatalról - azt emelte ki, hogy a két ország barátságát mindig áthatotta a szolidaritás. Mint mondta, a másfél évtizedes uniós tagság megtanította mindkét nemzetet, hogy a szabadság és a jólét nem ajándék, hanem a közös küzdelem eredménye, a közösen vallott célokat pedig összefogva lehet elérni.

    A kormánypárti politikus szerint 2010-ben Magyarország megtanulta, hogy a nemzeti szuverenitást az EU-ban is meg kell védeni. Értékelése szerint a Lengyelországgal szembeni rosszindulatú, méltatlan támadás nem csupán vitatott törvényi rendelkezésekről szól, a Európai Bizottság túllép a rögzített feladatkörén és újabb lépést tesz az európai egyesült államok megteremtése felé.

    Latorcai János elfogadhatatlannak tartotta az uniós eljárást és visszautasította, hogy Lengyelország ne állna a demokratikus jogrend talaján.

    Gaal Gergely, a KDNP másik vezérszónoka jogi álca mögé bújtatott politikai támadásként értékelte az uniós eljárást, amit annak tulajdonított, hogy Lengyelország nem kíván illegális migránsokat befogadni. Mint mondta, vállvetve kell kiállni a kereszténység védelmében.