OGY - Krónika 2. rész (Lengyelország melletti kiállás)
Budapest, 2018. február 20., kedd (MTI) - A Lengyelország melletti kiállásról szóló Fidesz-KDNP-s határozati javaslat általános vitájával folytatta keddi ülését az Országgyűlés.
Németh Zsolt: Lengyelországért állunk ki Brüsszel
nyomásgyakorlásával szemben
Németh Zsolt, a külügyi bizottság fideszes elnöke, aki Gulyás
Gergely frakcióvezetővel és két KDNP-s képviselővel együtt jegyzi a
javaslatot, azt mondta: a határozati javaslat arról szól, hogy az
Európai Unió nem arra való, hogy a tagállamok belpolitikai vitáit
eldöntse, mert ez a tagállamok parlamentáris rendszereinek dolga.
Úgy vélte: ha Lengyelország belügyeibe ilyen szinten beavatkozik
az EU, akkor ez precedenst teremt további beavatkozásokra is bármely
más tagállammal szemben is. Végül is ki írja itt a legyen
alkotmányt, van még erre joga lengyeleknek, vagy ezt is átvállalja
tőlük a fáradhatatlan Európai Bizottság? - tette fel a kérdést a
politikus, aki szerint az Európai Bizottság rendszeresen
túlterjeszkedik hatáskörén, és beavatkozik olyan belügyekbe,
amelyekben nem illetékes.
Hangsúlyozta: Lengyelországért állnak ki, de az európai
integráció tisztaságáért, jogszerűségéért, eszméjéért és jövőjéért
is fellépnek. Megjegyezte: amikor a jogtalanság pont
Lengyelországgal szemben történik, az különösen felháborít minket,
hiszen az ország ezeréves barátunk.
Németh Zsolt szerint a javaslat arról is szól, hogy nem fogadják
el a európai alapszerződés "csűrcsavarásával" kialakított
döntéseket, mert az számít, ami a szerződésben le van írva, nem
pedig az, amit a "balliberális értelmiségiek politikai indíttatásnál
fogva belemagyaráznak".
Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a javaslat nem szól arról, hogy
kinek van igaza a reflektorfénybe került lengyel belpolitikai
vitában, mert ezt nem a magyarok és nem Brüsszel dolga eldönteni,
hanem a lengyeleké. Hozzátette: amikor kiállnak Lengyelország
mellett, az azt sem jelenti, hogy ki akarnának lépni az EU-ból vagy
meg akarnák gyengíteni azt. Az előterjesztés arról sem szól, hogy a
magyar-lengyel barátság bármilyen értelemben ellensúlya lenne az
EU-nak - tette hozzá.
Magyar Levente: a kormány támogatja a Lengyelország melletti
kiállást
Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti
államtitkára helyénvalónak, időszerűnek és üdvözlendőnek tartotta a
kezdeményezést, és jelezte, hogy a kormány támogatja a javaslatot és
Lengyelországot, minden olyan döntést megvétóz, amely Lengyelország
ellen irányul.
Hangsúlyozta: Lengyelországon keresztül Magyarországot is a
támadást érte, az Európai Bizottság fellépése (miszerint az európai
uniós alapszerződés 7. cikke szerinti eljárást indított
Lengyelországgal szemben a vitatott igazságügyi reform miatt)
legalább annyira szól Magyarországról, és a visegrádi
együttműködésről is. Az államtitkár szerint jogtalan és igazságtalan
az Európai Bizottság támadása, valamint tiszteletlen is az eljárás
Lengyelországgal szemben.
Kiemelte: akár hajtóvadászatnak, akár inkvizíciós eljárásnak
nevezzük a Lengyelország elleni eljárást, a lényeg az, hogy
Lengyelországot méltatlan politikai támadás érte. Az államtitkár
szerint emögött Közép-Európa történelmi léptékű gazdasági
súlynövekedése állhat, amely már politikai tekintetben is egyre
érezhetőbb.
MSZP: nem a lengyel-magyar barátságról, hanem két autokrata
kormány nyomásgyakorlásáról van szó
Bárándy Gergely, az MSZP vezérszónoka azt mondta: a
lengyel-magyar barátság valóban a távoli múltban gyökerezik és
fontos a jó viszony a két ország között, azonban ez a határozat nem
a két nép barátságáról szól, hanem "két autokrata kormány közös
nyomásgyakorlásáról, amely vállalhatatlan, demokratikus elvekkel és
a jogállam eszméjével össze nem egyeztethető közjogi törekvéseikhez
próbál igazolást találni", miközben a magyar és a lengyel népet
paravánként tolják maguk előtt, hogy leplezzék saját
hatalomtechnikai törekvéseiket.
Az MSZP-s képviselő úgy vélte: Brüsszel nem lépte túl a
hatáskörét. Ha Magyarország felelősséget érez a lengyel nép iránt,
akkor meg kellene próbálnia a lengyel kormányt rábírni arra, hogy
változasson a jogállamiság elveivel szembeni hozzáállásán, ezzel
sokkal többet tudna segíteni a lengyel népnek, mit azzal, hogy kiáll
egy olyan törekvés mellett, ami nem a lengyel emberek érdeke -
mondta az MSZP-s képviselő.
KDNP: elfogadhatatlan az uniós eljárás
Latorcai János, a KDNP egyik vezérszónoka - megemlékezve a
háborúk alatti kölcsönös áldozathozatalról - azt emelte ki, hogy a
két ország barátságát mindig áthatotta a szolidaritás. Mint mondta,
a másfél évtizedes uniós tagság megtanította mindkét nemzetet, hogy
a szabadság és a jólét nem ajándék, hanem a közös küzdelem
eredménye, a közösen vallott célokat pedig összefogva lehet elérni.
A kormánypárti politikus szerint 2010-ben Magyarország
megtanulta, hogy a nemzeti szuverenitást az EU-ban is meg kell
védeni. Értékelése szerint a Lengyelországgal szembeni
rosszindulatú, méltatlan támadás nem csupán vitatott törvényi
rendelkezésekről szól, a Európai Bizottság túllép a rögzített
feladatkörén és újabb lépést tesz az európai egyesült államok
megteremtése felé.
Latorcai János elfogadhatatlannak tartotta az uniós eljárást és
visszautasította, hogy Lengyelország ne állna a demokratikus jogrend
talaján.
Gaal Gergely, a KDNP másik vezérszónoka jogi álca mögé bújtatott
politikai támadásként értékelte az uniós eljárást, amit annak
tulajdonított, hogy Lengyelország nem kíván illegális migránsokat
befogadni. Mint mondta, vállvetve kell kiállni a kereszténység
védelmében.