OGY - Krónika 3. rész (határozathozatalok)

    Szigorúbb szabályok a közművezetékek üzemeltetőinek

    A közművezetékek üzemeltetőinek hiányos adatszolgáltatása indokolja az elektronikus hírközlési törvény kétharmados támogatást igénylő, valamint a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalról szóló törvény módosítását, amelyet kedden fogadott el a Ház. A sarkalatos rendelkezéseket 155 igen, 41 nem szavazattal, az egyszerű többséget igénylő passzusokat 155 igen és 38 nem szavazattal fogadták el.

    Bár a közművezetékek üzemeltetőinek 2013 óta kötelezően adatot kellene szolgáltatniuk egy államilag üzemeltetett elektronikus nyilvántartási rendszer részére hálózatukról, ennek a mintegy 900 magyarországi üzemeltető eltérő mértékben tett eleget. A Miniszterelnökség korábban azt közölte: a hírközlési szektor 3 százalékos, a távhőszektor 19 százalékos, a szénhidrogén-hálózat 100 százalékos, a vízközművek 55 százalékos, a villamosenergia-hálózat pedig 76 százalékos arányban teljesítette azt, ami nehezítette a közműegyeztetéssel kapcsolatos ügyek intézését is az emberek számára.

    A változtatás az üzemeltetők hatósági ellenőrzését és a szankciórendszer kialakítását tartalmazza. Az elektronikus hírközlés esetében a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, a víziközművek, a villamosenergia-, a földgáz- és távhőhálózatok esetében a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal kap szerepet.

    A módosítás azt is biztosítja, hogy a hatóságok által kiszabott bírságok összegét az üzemeltetők ne háríthassák át a lakosságra, amiatt díjat nem emelhetnek.

    Nem kapta meg a kétharmados támogatást az alaptörvény-módosítás

    Nem kapta meg a szükséges kétharmados támogatást kedden a parlamentben Orbán Viktor miniszterelnök alkotmánymódosítási javaslata, amely kimondta volna, hogy Magyarországra idegen népesség nem telepíthető be.

    Az előterjesztés 131 igen szavazatot kapott a szükséges 133 helyett.

    A javaslatra csak a kormánypárti képviselők szavaztak igennel; az ellenzékiek közül hárman nemmel voksoltak, a többiek nem nyomtak gombot.

    A kormányfő az október 2-i kvótanépszavazás után tett javaslatot az alaptörvény módosítására, amelyről több frakcióközi egyeztetést is tartottak.

    Az elektronikus ügyintézés kiterjesztéséről döntöttek

    A parlament elfogadta az elektronikus ügyintézés kiterjesztéséről szóló jogszabályt, amelynek értelmében 2018. január 1-jétől az állami szerveknek és a nagy közüzemi szolgáltatóknak kötelező ezt az ügyintézési módot biztosítani. Ahol a feltételek korábban adottak és a szerv vállalja, ott egy évvel korábban elindítható a rendszer.

    A belügyminiszter javaslatát - amely az információs rendszer működtetését, a hiteles elektronikus azonosítást, továbbá a biztonságos üzenetküldést és fogadást, valamint az elektronikusan aláírt dokumentumok feldolgozását szabályozza - elfogadta a parlament, a sarkalatos rendelkezések 160 igen, 36 nem és 2 tartózkodó szavazatot kaptak, az egyszerű többséget igénylő részeket pedig 136 igen, 32 nem és 26 tartózkodással hagyták jóvá.

    A módosítás értelmében minden ügyet lehet elektronikusan intézni, illetve nyilatkozatot tenni, amit törvény vagy kormányrendelet nem zár ki. A személyes jelenlét olyan ügyekben marad kötelező, ahol az eredeti okirat benyújtása szükséges, továbbá a házasságkötésnél. Alapértelmezésben az elektronikus kapcsolattartást írják elő a szerveknek egymás között vagy az ügyfelekkel.

    A jogszabály 2019. december 31-ig lehetőséget ad arra, hogy az elektronikus ügyintézést biztosító szervek méretkorlátot határozzanak meg, ami felett adathordozón kell benyújtani a dokumentumokat. A fogvatartottak jogát az elektronikus ügyintézéshez törvény korlátozhatja.

    Belügyi tárgyú jogszabályokat módosított a Ház

    A parlament átültette az utas adatokkal kapcsolatos uniós szabályozást és több módosítást elfogadott a szabálysértésekre, a közfoglalkoztatásra és a katasztrófavédelemre vonatkozóan. A belügyminiszter javaslatának minősített többséget igénylő rendelkezéseit 155 igen, 35 nem és 8 tartózkodással, az egyszerű többséget igénylő passzusokat pedig 155 igen, 31 nem és 8 tartózkodás mellett fogadta el a Ház.

    Az utasnyilvántartásról szóló úgynevezett PNR-irányelv lényege, hogy az utazás megkezdése előtt a légitársaságok megküldik az utasaik adatait az adott ország erre kijelölt szervének. Meghatározták a kizárólag terrorista és más súlyos bűncselekményekkel összefüggésben kezelhető utas adatok körét és az ezzel kapcsolatos adatcseréket. A Tibek az adatok teljes körét jogosult átvenni a körözési nyilvántartásból.

    A módosítás szabályozza azt is, hogy a hazai és külföldi rendvédelmi szervek milyen feltételekkel vihetnek szolgálati lőfegyvereket és lőszereket egymás országába. Szintén új elem, hogy a veszélyesáru-szállítást ellenőrző hatóságok kényszerítő eszközöket vehetnek igénybe.

    A jogszabályváltozás érinti a közfoglalkoztatást is: álláskeresői oktatás, tanácsadás időtartamát az eddigi 3 napról 15 napra emelik, továbbá a mentális, szociális, egészségügyi problémákkal küzdő közfoglalkoztatottak igénybe vehetnek egyes egészségügyi és szociális szolgáltatásokat, például családsegítést.

    A törvény lehetővé teszi, hogy a bíróság egyesítse a hatáskörébe nem tartozó, de az általa tárgyalt cselekménnyel szorosan összefüggő szabálysértési eljárást, továbbá ezután közlekedési szabálysértések esetén is sor kerülhet közvetítői eljárásra.

    A bíróságok és a szabálysértési hatóságok egységes szabálysértési számlát fognak használni; központi bírságkezelő szerv fogja ezt kezelni és a befizetéseket ellenőrizni. Ugyancsak új elem, hogy közigazgatási szabálysértés esetén a mezőőrök is kiszabhatnak helyszíni bírságot.